Csang Csan jól ismeri már a kínai hatóságok működését: az előző két évben Hongkongot támogató hangvételű írásai miatt már több mint két hónapot kellett raboskodnia, és pszichiátriai felméréseken is részt kellett vennie. Idén egyike volt azoknak az újságíróknak, akiket. miután a Vuhanba utaztak, hogy tudósítsanak az új koronavírus-járvány kitöréséről, letartóztattak.
November 14-én volt fél éve annak, hogy a 37 éves egykori ügyvédnőt őrizetbe vették. A vád ellen "veszekedések szítása és bajkeverés", tipikusan az, amit a kínai hatóság azoknál alkalmaz, akik a közösségi médiában vagy streameken számukra nem megfelelő tartalmakat osztanak meg. A Guardian cikke szerint a hétfőn nyilvánosságra hozott vádiratban az szerepel, hogy Csang "hamis információkat osztott meg szöveges, video- és egyéb formátumokban az internetes médiában, például WeChaten, a Twitteren és a YouTube-on". Ezen túl interjúfelkéréseknek tett eleget és hamisan spekulált a vuhani járványhelyzetet illetően.
A Chinese Human Rights Defenders jogvédő civil szervezet szerint Csang tudósításaiban beszámolt arról, hogyan tartóztattak le a hatóságok független riportereket, illetve miként zaklatták azokat a családokat, amelyek a koronavírusnak áldozatul esett szeretteik halála kapcsán felelősöket kerestek a járvány epicentrumában.
Csang Csan azt követően is folytatta a munkát, hogy három másik újságírót letartóztattak a hatóságok. Egész addig dolgozott, míg
májusban vuhani hotelszobájából el nem hurcolták,
hogy Sanghajban kerüljön börtönbe. A civil újságíró egyik ügyvédjét azóta meg nem magyarázott indokkal eltávolították az ügy közeléből, és Csang egészségéért is aggódnak, ugyanis a nő éhségsztrájkba kezdett. Fogva tartói ezt kényszerrel történő etetés és itatás útján igyekeznek megakadályozni. Ügyvédjével való utolsó találkozása során védője úgy látta, sokat fogyott és rossz egészségi állapotban van. A nő ugyanakkor megtagadja, hogy bűnösnek vallja magát az ellen koholt vádpontokban.
Csang korábban így írt: "Ha az életben csak félelem marad, akkor küzdeni fogok ellene, míg le nem győzöm. Ha nem, akkor a félelmen kívül csak színjáték marad az életemben. Ha Isten elé kerülök, imádkozni fogok az ellenem vétőkért és arra kérem őt, bocsássa meg bűneiket. Nem azért, mert morális ember vagyok, hanem mert ezt kell tennem."