Gyévai Zoltán meglátása szerint az Európai Uniónak úgy kellene kezelnie a rövid távú problémáit, hogy közben ne veszítse el a távlati céljait se, amely három fontos kérdést foglal magában.
Elsőként a zöld megállapodást, vagyis egy olyan gazdasági modellváltást, ami, amellett, hogy megkíméli a klímát, hasznot is hozhat az Európai Unió számára hosszú távon. Sőt, amiben
első is lehet a világon, egyfajta példaként szolgálva mások számára
– magyarázta a szakember.
A távlati célok között szerepel továbbá a digitális átállás, ami az előbbihez szervesen kapcsolódik. Illetve a harmadik az EU geopolitikai mozgástere – tette hozzá a Bruxinfo főszerkesztője.
Ugyan felmerülhet a kérdés, hogy miért lép föl egyáltalán a társulás külföldön, lásd Fehéroroszország, vagy Líbiai és Libanon esetében, azonban fontos megérteni, hogy
az unió elemi érdeke, hogy, akár a legkisebb területen is, hogy valahogyan projektálja a saját érdekeit,
esetleg értékeit, különben ezt mások fogják helyette megtenni – hívta fel a figyelmet Gyévai Zoltán. „Ha nem mennek oda, bejönnek más fajsúlyos szereplők, Oroszország, Kína, vagy az Egyesült Államok.”
Az viszont már egy taktikai kérdésnek nevezte a szakértő, hogy ezt egységesen, vagy külön-külön, laza szövetségben kell-e megtennie, miközben az EU-nak tisztában kell lennie azzal is, hogy a mozgástere korlátozott. Miután egy hibrid szervezetről van szó, nem pedig egy egységes államról, sokkal nehezebben is tud döntéseket hozni – fogalmazott Gyévai Zoltán, példaként említve, hogy milyen körülményes akár egy szankciót is elfogadni a külügyi tanácsban, ahol vétójog van. Ezzel szemben mondjuk az orosz elnöknek nem kell szembenéznie azzal, hogy egy döntését valaki felül fogja bírálni.
A változás szele
A Bruxinfo főszerkesztője úgy véli, mindezek ellenére megfigyelhető egy lassú változás, amely révén az Európai Unió az amúgy számos területen rendelkezésére álló kemény eszközöket hatékonyabban képes mozgósítani, célt érve ott, ahol egyébként nagyon „puha” szereplő. Például a versenypolitikában képes megfogni a legnagyobb digitális cégeket is – Facebook, Google, Amazon –, térdre kényszerítve őket, valamint a kereskedelmi politika esetében is már szabad kezet kapott a tagállamoktól, hiszen egészen más, amikor egy 500 milliós piac tárgyal, nem pedig 10 milliós országok – fogalmazott Gyévai Zoltán.
Vagyis az EU-nak igenis vannak „kártyái” – tette hozzá –, legfeljebb nem tudta eddig megfelelően kijátszani azokat, most azonban például Kínával kapcsolatban próbálja ezeket fokoztatósan érvényesíteni.
Új migrációs stratégia
A Bruxinfo főszerkesztője szerint az Európai Uniónak egy olyan rendszerre lesz szüksége, amely képes a váratlan, nagy tömegű migrációs hullámok kezelésére, miközben a külső határok védelme biztosítva marad. Vagyis, hogy lehetőség szerint megszűrjék azokat az embereket, akik érkeznek, nagyobb hangsúlyt helyezve az egyéni elbírálásra.
Az egyik kulcsfontosságú kérdés természetesen, hogy mindez az Európai Unió határain belül vagy kívül történjen – értett egyet Gyévai Zoltán, aki szerint Horst Seehofer német belügyminiszter egy olyan megoldást támogatna, amely során a szelekciót az EU határian oldanák meg.
A másik kulcskérdés, amely Magyarországot leginkább foglalkoztatja, az az elosztási rendszer. Meglátása szerint
a kötelező elem ki fog kerülni, miután az meglehetősen „antagonisztikus”,
és az Európai Bizottság nem fog még egyszer ezzel próbálkozni. Megjegyezte, a magyar álláspont bizonyos értelemben indokolt, hiszen a kötelező elosztást ellenző tagállamok jogosan érezhették azt, hogy őket „valahol megerőszakolták”, amikor egy minősített többséggel átvitték ezt a fajta megoldást korábban. Gyévai Zoltán arra is emlékeztetett, mindez ugyan komoly jogi vitákat is szült, de a politikai kára még jelentősebb volt, hiszen „ebben a történetben senki sem maradt patyolat tiszta”.
A szakember úgy gondolja, az új migrációs stratégia
közelebb áll majd ahhoz, amit Orbán Viktor miniszterelnök képvisel,
mint sem a 2015-ös német állásponthoz. De az olyan elemek, mint például a legális migráció, amit a magyar fél szintén ellenez, másképp lesznek benne, hiszen az unióban a többség úgy látja, ahhoz, hogy az illegális migrációt visszaszorítsák, bizonyos legális lehetőségeket teremteni kell. Kérdés, ezt milyen formában kívánják majd megvalósítani – jegyezte meg Gyévai Zoltán, megismételve: kötelező elosztási rendszer nem várható, de
valamiféle szolidaritásnak érvényesülnie kell.
Tehát nincs könnyű helyzetben az Európai Unió, miután nagyon eltérő helyzetű, illetve szemléletű országok igényeit kellene kielégítenie, hiszen vannak frontországok, mint Görögország, Olaszország és Málta, tranzitországok, köztük Magyarország, Szlovénia és például Horvátország, valamint célországok, lásd Németország és Svédország.
Kompromisszumokra, egyfajta közös nevezőre, amely során mindenki enged, azonban mindenképpen szükség lesz, mert bár ugyan jelenleg egyfajta kegyelemi állapot figyelhető meg, amikor nem érkeznek nagy számban migránsok, de, és ezt nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol mondják, idővel a világban zajló problémák felerősödésévél Európa egyre inkább célpontjává válik a migrációnak – hangsúlyozta a szakértő. Máskülönben védtelenül fog megint szembenézni a „rohammal”.