Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Hatalmas mozgósítás a libanoni katasztrófa enyhítésére

Infostart / InfoRádió
2020. augusztus 7. 17:45
Libanonban 154-re emelkedett a kedd esti bejrúti robbanás halálos áldozatainak száma. A libanoni hatóságok még nem zárták ki, hogy a detonációt rakéta vagy bomba okozta. A magyar állam és a karitatív szervezetek adományokkal és szakemberekkel segítenek a bajba jutottaknak.

Mintegy ötezren megsérültek, 300 ezer ember otthona pedig megsemmisült, amikor a főváros kikötőjében felrobbant 2750 tonna, szabálytalanul tárolt ammónium-nitrát. A sérültek ötöde kórházi ellátásra szorul, és 120 ember válságos állapotban van.

Egyelőre nem sikerült megállapítani a robbanás okát, de nem zárható ki, hogy külső beavatkozás - például rakéta vagy bomba - okozta a bajt - mondta Michel Aun libanoni elnök pénteken. Hozzátette: három szinten zajlik a nyomozás. Először is vizsgálják, hogyan került a raktárba a robbanóanyag, és milyen körülmények között tárolták, másodszor hanyagság és baleset jelei után kutatnak, harmadszor pedig azt is körbejárják, történt-e külső beavatkozás. Az üggyel kapcsolatban eddig 16 embert vettek őrizetbe.

Az Egyesült Államok korábban közölte: nem zárja ki, hogy támadás miatt robbant be a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát. Izrael, amely több háborút vívott Libanonnal, szinte azonnal jelezte, hogy nincs köze a történtekhez.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága független vizsgálatot követelt az ügyben. Rupert Colville, a főbiztos szóvivője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson gyors és hosszú távú segítséget Libanonnak. Colville emellett felszólította a közel-keleti ország vezetőit, hogy vessenek véget a politikai csatározásoknak, és orvosolják a lakosság sérelmeit.

Segítségnyújtás

Eközben az ENSZ szakosított szervezetei vállvetve próbálnak segítséget nyújtani a pusztító erejű bejrúti robbanás áldozatainak, és a katasztrófa által még nehezebb helyzetbe került, amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi és élelmiszerellátási rendszernek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a robbanás következtében mintegy 500 ággyal szűkült a libanoni kórházak kapacitása, és megsemmisült több ezer védőfelszerelés, melyet a koronavírus-járvány megfékezésére használtak volna. Ennek pótlását segélyekből igyekszenek megoldani.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arról tájékoztatott, hogy a robbanás károkat okozott mintegy 120 iskolában, amelyekben összesen 55 ezer gyerek tanult. Emellett mintegy 80 ezer gyerek otthona semmisült meg, és sok háztartásban korlátozott a víz- és az áramszolgáltatás - mondta el egy genfi sajtótájékoztatón Marixie Mercado UNICEF-szóvivő.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A robbanásban a közel-keleti ország központi gabonatárolója is megsemmisült.

A WFP genfi közleményében az írta: aggódik, hogy a robbanás és a bejrúti kikötőben keletkezett kár súlyosbítja az amúgy is ingatag élelmiszerbiztonsági helyzetet, amely tovább romlott a gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatt. A szervezet élelmiszercsomagokat oszt szét családok ezrei között, és szükség esetén kész megszervezni az ellátási láncot, valamint logisztikai támogatással és szakértőkkel segíteni Libanont.

  • Az Egyesült Államok három repülőgéppel palackozott vizet, élelmiszert és gyógyszert szállított Bejrútba, és 15 millió dollárt utalt át Libanonnak.
  • Az oroszok öt repülőgéppel vittek adományokat és mentőkutyás egységeket Libanonba, és az egyik bejrúti stadionban felállítottak egy mobilkórházat, összesen 150 emberüket mozgósítva.
  • Az Európai Bizottság 33 millió eurót ajánlott fel Libanonnak.
  • Magyarország 1 millió eurót utalt át az antióchiai szír Libanoni Maronita Egyháznak, és útnak indult a Debreceni Egyetem különleges orvoscsoportja, akik egészségügyi felszerelést is visznek magukkal. Öt másik magyar szakértő az EU veszélyhelyzeti koordinációs központjának csapataként utazott el Libanonba.