A problémahalmaz összetett, ugyanis jelenleg az uniónak tennie kellene a migrációt kiváltó okok ellen, miközben partnerségre is kell törekednie azon államokkal, ahol nagy számban élnek menekültek, illetve migránsok, akik Európába tartanának. De ugyanilyen fontos lenne a nemzetközi embercsempész-hálózatok felszámolása is. Az egésznek viszont az ad némi pikantériát, hogy német elnökség van.
Fóris György megfogalmazása szerint jelenleg az történik az EU-ban, hogy a már korábban is meglévő „külső dimenziókat erőteljesebben felkarolják és azokra összpontosítanak”.
Miközben a legégetőbb problémát a következő költségvetésben való megállapodás jelenti, a német elnökség a koronavírus-járvány közepette az unió új migrációs stratégiájának kidolgozását is prioritásként kívánja kezelni.
A Bruxinfo elemzője szerint ebben közrejátszhat, hogy valahol a német politika is felelős azért, hogy eszkalálódott a kérdés, és ennyire súlyos problémává vált mára a migrációs helyzet Európában. Miközben természetesen
valósak a félelmek attól, hogy második nemcsak a koronavírus-járványból jöhet, hanem menekülthullámból is,
hiszen több tízmillióra tehető azon emberek száma szerte a világban, akik felkerekedhetnek, adott esetben már meg is tették, megcélozva az öreg kontinenst.
Fóris György egyetértett, a koronavírus is ráerősíthet a migrációra, azonban az elsődleges mozgatórugója, hogy az érintettek élete ellehetetlenült ott, ahol éltek, emiatt tekinthetők menekülteknek. Más kérdés, tette hozzá, hogy amennyiben egy távoli célországot néznek ki maguknak, akkor az eredetileg életmentő „arrébb vonulás” fokozatosan átminősül gazdasági menekültügyi státuszba, ami egy eltérő kezelést igényel.
És
itt kezdődnek a viták európai oldalon, vagyis hogy miként is kell őket kezelni,
és mi erre a helyes technika – magyarázta a szakember. Emlékeztetett: először csak néhány ország találkozik velük, így az összes adminisztratív és biztonsági–közbiztonsági teher elvben teljes egészében rájuk hárul, ami valahol még az északiak véleménye szerint sem feltétlenül felvállalható, amennyiben a közösség egyébként közösségnek tekinti magát. A németek pedig azért szeretnék ezt a „gennyes fogat kihúzni”, mert jól tudják, amíg ez szétzilálja a tagországok közötti kohéziót, a kompromisszumépítő készséget, addig minden más ügyre is kihatással lehet a kérdés – fogalmazott a Bruxinfo elemzője.