Aleksandar Vucic államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke egy szélsőséges politikusból lett a szerb politikai élet meghatározó szereplője, akit ma már a nyugati nagyhatalmak is elfogadnak - vélekedett a szerb választások után előállt helyzetet elemezve az InfoRádió Aréna című műsorában Juhász József Balkán-szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára.
"Ő egy sovinisztából lett pragmatikus nacionalista. Vojislav Šešelj radikális pártjában kezdte a politikai pályafutását, még ma is egy viszonylag fiatal ember, 1970-ben született, jogász, tehát értelmiségi közegben él. A kilencvenes évek háborús világában egy fiatal, nagyhangú politikus volt, 1998-1999-ben pedig Slobodan Milošević tájékoztatási minisztere volt" - vázolta fel Aleksandar Vucic politikai karakterét Juhász József.
Aztán a kétezres években a radikálisok pártja szétszakadt;
Vojislav Šešelj börtönben ült Hágában, onnan kellett volna vezetnie pártját, de bő tíz évvel ezelőtt kilépett egy csoport, és létrehozta a Szerb Haladó Pártot, a radikálisok pedig csatlakoztak Vucicékhoz.
"Változott a helyzet, hangot váltottak, megpróbáltak behúzódni a szélsőjobbról középre. 2012-ben választást nyertek, azóta ők uralják ezt a politikai színteret. Mára beilleszkedtek a posztszocialista Kelet-Európában általánosnak mondható, a politológiában hibrid rezsimként, versengő autokráciaként leírt rezsimbe, amely a demokrácia és a diktatúra közötti szürke zónában helyezkedik el" - folytatta a szakértő; nem zárkóznak el a nyugati integrációtól, de továbbra is játszanak azzal, hogy
több vasat tartanak a tűzben,
például kiváló a kapcsolat a most választásokat nyert párt és a Fidesz között is, aminek haszonélvezőjük a vajdasági magyarok is.
A nemzetközi helyzet alakulása és a szerb választások eredménye után nagyobb az esély arra, hogy Szerbia elismerje Koszovót - folytatta "nemzetközi vizeken" Juhász József.
"Ha Szerbia normális kapcsolatot akar az EU-val, az Egyesült Államokkal, akkor csak ebbe az irányba tudnak menni" - szögezte le.
Ismert, ma még a szerb alkotmány Szerbia elidegeníthetetlen részeként ír Koszovóról, de a választási eredmény szerint a kormánytöbbség erős alkotmányozó többség is, a szakértő szerint "várható, hogy valami történik" ebben a kérdésben. Például azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugattól Szerbia "kap valami komolyat, mondjuk területcserét" a független Koszovó elismeréséért.
A teljes interjút alább meghallgathatja.