Hosszú évek helyben járása után felgyorsulhat a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamata, miután márciusban a 27-ek a csatlakozási tárgylások megkezdéséről döntöttek Észak-Macedóniával és Albániával. A folyamat azonban nem pusztán a közösségi elképzelésektől és akarattól, illetve a Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos által február elején a csatlakozási tárgyalásokról bemutatott új forgatókönyvtől függ, hanem jelentős részben az érintett országok jogharmonizációs folyamataitól is – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet online beszélgetésén.
„Észak-Macedónia, illetve az albán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről született pozitív döntés. Ez viszont nem jelenti azt, hogy rögtön megoldás születik a Balkánon bármiféle problémára – fogalmazott Orosz Anna, a Külügyi Intézet kutatója. – Hiszen belpolitikai szempontból egy rendkívül ellentmondásos időszakot élt meg az év első pár hónapjában a térség, és szinte mindenhol arra lehet számítani, hogy a zűrzavaros kérdések elő fognak jönni még fokozottabban a következő időszakban.”
A térséget már a koronavírus-járvány előtt is komoly nemzetközi figyelme övezte
– mondta Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.
„Egyfajta fokozott érdeklődés irányult a térség felé, aminek a kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, miután nem teljesen egyértelmű okok miatt, két külön megbízottat is kinevezett rövid időn belül a térségben, ezzel egyfajta lépéskényszerbe hozva az Európai Uniót” – magyarázta.
A koronavírus-járvány pedig tovább növelte a nemzetközi aktivitást, Amerika mellett megjelent Oroszország és a maszkdiplomácián, látványos akciókon és politikai segítségen keresztül Kína is. Mindeközben az unió – vélhetően a 27-ek egészségügyi és gazdasági helyzetének kezelése miatti feladatok mellett – nem tudott elég figyelmet fordítani saját média és közösségi megjelenéseire, például az orvosi eszközök kiviteli korlátozásában kommunikációs hibákat is követett el, hangzott el a konferencián.
„Az Európai Unió a legutóbbi csúcstalálkozón is egy 3,3 milliárd eurós támogatási keretet biztosított a Balkánnak. Ez a koronavírus-járvány elleni küzdelem és az azt követő helyrehozatal segítségeként jön létre, ami abba a klasszikus EU-s hozzáállásba illeszkedni, miszerint:
»adunk pénzt, csináljatok vele valamit, és akkor mi letudtuk, hogy csináltunk valamint a Balkánon«
– magyarázta Ördögh Tibor. – Míg jön mondjuk Kína a maszkdiplomáciával, vagy akár Magyarország is segített hasonló módon, ez egy másik megoldási kísérlet, amit sokkal szimbolikusabb lépés. Ami nagyon jól ki tudnak használni ezek a hatalmak” – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.
Probléma az is a nyugat-balkáni országoknak a mostanság tagjelölti státusz helyett beígért európai perspektívával, hogy nincs teljes egyetértés a kérdésben a 27-ek között. Mindenképpen fontos és időszerű volt azonban, hogy valamilyen visszajelzés, megerősítés érkezzen a közösségtől a térség államainak, amelyek a járvány után jelentős gazdasági és bel- és szomszédságpolitikai problémákkal lesznek majd kénytelenek szembe nézni – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!