Várhelyi Olivér meglátása szerint nagyon erős politikai üzenet a régiónak az, hogy az európai vezetők időt szakítottak a legsürgetőbb válságkezelési intézkedések közepette, hogy az eredetileg eldöntött időpontban, mindnyájuk részvételével párbeszédet folytassanak a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Mint fogalmazott,
talán ez az egyetlen olyan uniós politika momentán, amely nemcsak hogy túlélheti a koronavírus-válságot, de megerősödve kerülhet ki belőle.
A szerdai zágrábi csúcs révén továbbá megerősítést nyert az a munka is, amelyet az új bizottság végzett annak érdekében, hogy ismét európai prioritássá tegye a bővítést – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozva.
A biztos emlékeztetett, az idáig elvégzett bővítést célzó törekvések során új tárgyalási eljárásra vonatkozó javaslatot készített a Bizottság, amelyet elfogadott a Tanács, majd kezdetét vették a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Végezetül elérkezett a felkérés, hogy egy jelentős gazdasági tervet tegyenek le a Nyugat-Balkán asztalára annak érdekében, hogy minél gyorsabban lehessen őket integrálni az uniós gazdaságba és társadalomba. Az említett elemek, emelte ki a politikus, mind abba az irányba mutatnak, hogy egy
nagyon erős elkötelezettséget vállalt az unió a Nyugat-Balkán felé.
Ugyanakkor a régió országai eltérő szinteken felelnek meg az uniós követelményeknek, vagyis más és más fázisban is tartanak az európai perspektívájukat illetően. Az élen Szerbia és Montenegró áll, esetükben jó néhány éve elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, majd következik Albánia és Macedónia, esetükben most indultak ezek a folyamatok. Bosznia-Hercegovina, valamint Koszovó pedig egyelőre a tagjelölti státuszra pályázik – foglalta össze Várhelyi Olivér.
A magyar biztos végezetül megismételte, amit már a parlamenti meghallgatáskakor is jelzett: ő továbbra is azon dolgozik, hogy a régióból legalább egy ország a jelenlegi bizottsági mandátum végére készen álljon a csatlakozásra.