Két különböző ítéletről van szó, amit ugyanazon probléma kapcsán beadott két különböző keresetben hoztak - emlékeztetett az InfoRádiónak nyilatkozva Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. Az egyik ítélet, ami már jogerőre emelkedett korábban, az egy Szlovákia és Magyarország kezdeményezte eljárásban született, amikor a két ország megtámadta azt az európai tanácsi határozatot, amin a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelés, vagyis az egész kötelező menekültkvóta alapult. Ezt a magyar-szlovák keresetet akkor az Európai Bíróság elutasította.
A mostani eljárás kifejezetten az Európai Bizottság kezdeményezésére indult, azért, mert Magyarország, Lengyelország és Csehország a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás szerint nem teljesítette ezt a tanácsi határozatot, és ezzel gyakorlatilag uniós jogot sértett, amit most ki is mondott az ítélet,
"itt fellebbezésnek gyakorlatilag már nincs helye"
- magyarázta Gyévai Zoltán. Elmondása szerint Szlovákia azért maradt ki a mostani ítéletből, mert kellő mértékben teljesítette az eredetileg megtámadott határozatban foglaltakat. Vagyis befogadott nemzetközi menedékkérőket - még ha nem is az eredetileg előírt számban. A főszerkesztő szerint ez egyébként egy érdekes különbség, mivel több olyan tagállam is volt, amely szintén nem teljesítette a rá háruló kvótát viszont bizonyos mértékig mégis teljesítette, vagy legalábbis elkezdte teljesíteni, vagy pedig legalább annak a kötelezettségének eleget tett, hogy 3 havonta erről bejelentést tett az Európai Bizottságnak.
"Magyarországnak egyébként 1264 menedékkérőt kellett volna befogadnia az összesen 120 ezer fős áthelyezési kvótából"
- emlékeztetett a főszerkesztő. Hozzátette, minden országnak megvolt a saját kvótája, és a legtöbb tagállam nem vett át az előírt számban menekülteket. Ez volt a mostani keresetben a legfőbb magyar-lengyel és cseh érvelés is. Magyarország kezdettől fogva elutasította a menedékkérők befogadását, és később sem tett utalást arra, hogy hajlandó lenne megtenni.
"Ezzel szemben Lengyelország és Csehország később tett ilyen vállalásokat és vettek is át bizonyos mennyiségű menedékkérőt, bár később leálltak ezzel"
- mondta Gyévai Zoltán.
Szavai szerint az "Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásában csak ezt a három országot pécézte ki, a többit nem, mert a többi tagállam esetében úgy ítélték meg, hogy egyrészt bizonyos mértékben megpróbáltak megfelelni a tanácsi határozatnak, másrészt valószínűleg 3 havonta beszámoltak a bizottságnak."
"Az ítélet jogkövetkezményeként biztosan nem kell befogadni azt az 1264 menedékkérőt. Ez kezdettől fogva nyilvánvaló volt"
- hangsúlyozta Gyévai Zoltán. Hozzátette: az Európai Bíróság mostani döntése nem is terjed ki erre, nem is utal arra, hogy milyen következményekkel kell járnia a három elmarasztalt ország számára.
Ezt azért nem tudná megtenni, mert eleve ideiglenes hatályú határozat alapján indult az eljárás, ami 2017. szeptemberében és decemberében hatályát is vesztette, vagyis már nincs is olyan elosztható menedékkérő, akiket ez a három ország e határozatnak megfelelően befogadhatna - mondta a főszerkesztő.
"Az, hogy mi lesz az ítélet jogkövetkezménye, teljes mértékben az Európai Bizottság kezében van"
- mondta Gyévai Zoltán, megjegyezve, hogy nyilván nem tudnak még ebben a pillanatban dönteni.
Az egyik lehetőség az, hogy megelégszik a bizottság az ítélettel, ami semmiképp sem hiábavaló, mert a jövőben esetleg előforduló hasonló eseteknél irányadó lesz számukra. Emellett akár magánjogi, vagy tagállamok egymás ellen indítható pereinél is alkalmas hivatkozási alap lehet - tette hozzá a főszerkesztő.
A másik lehetőség az, hogy az Európai Bizottság jogorvoslatot kérve végrehajtaná az Európai Bíróság ítéletét, és ennek érdekében szankciós pénzbírság kiszabását kérheti második körben a bíróságtól.
Ez egy újabb keresetlevél benyújtását feltételezné - tette hozzá Gyévai Zoltán.
Varga Judit szerint diszkriminatív eljárás volt
"Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul" – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter reakcióját az MTI.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2017-ben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást, amiért nem voltak hajlandóak teljesíteni a határozatot.
"A bizottság nyilvánvalóan diszkriminatív módon járt el, amikor kizárólag ezt a három tagállamot vonta eljárás alá"
- hangsúlyozta Varga Judit. Szerinte az EB fellépése okafogyottá is vált, hiszen a "kvótahatározatok" csak 2017 őszéig voltak hatályban – tette hozzá a miniszter.