Az Európai Unió vezető politikusai már tettek bizonyos lépéseket a koronavírus-járvány negatív hatásainak megelőzése érdekében, és ezek között olyanok is vannak, amelyek mentális gátakat döntöttek le.
„Gazdaság tekintetében Thierry Breton belső piacért felelős biztos már
előállt egy számmal, hogy potenciálisan mekkora recesszió érkezhet az unió határain belül, 2-2,5 százalékos mutatót emlegetett
– ismertette Feledy Botond, azt is megjegyezve: – Született intézkedés a határforgalomra, és van az áruforgalomra is, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejezetten kérte a tagállamokat, hogy a nagy nemzetállami határlezárások közepette biztosítsanak zöld sávokat arra, hogy a különböző orvosi-, illetve romlandó árukat, élelmiszereket gyorsabban tudják ellenőrizni az országok közötti átlépéskor. És rengeteg egyéb apróbb hatás is érezhető. Azonban az biztos, hogy a nagy uniós gazdasági válaszhoz kell majd a tagállamok hozzájárulása.”
A külpolitikai elemző az uniós tagállamok határainak lezárásának hatásairól is beszélt:
„A rövidtávú hatásait már most féljük, és nem véletlenül születtek a zöld sávos ötletek a vámvizsgálatokra, a belső határokon való áruforgalom átengedésére, hogy nehogy az ellátóláncokban fennakadás alakuljon ki.
Nincs az a politikus, akinek az hiányzik, hogy a boltok polcain valami tényleg ne legyen megtalálható. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy ezt elkerüljék.
A hosszútávú hatásokat tekintve a politikai polarizációba beleérnek az egyes belpolitikai szereplők, akik közül vannak olyanok, akik kifejezetten örülnek az ilyen lezárásoknak, és alighanem olyan precedenst teremtett a határzárról szóló döntés, egy olyan mentális gátat törölt el az unió jövője szempontjából, ami eddig azért egészen kritikus helyzetekben is nyitva tartotta a belső határokat. Most úgy látszik viszont, hogy
ez egy bevett gyakorlat lehet, még akkor is, ha most ígérgetik, hogy ez egy kivételes helyzet,
és nem térnek hozzá vissza” – fogalmazott.
Az Európai Unió termelési kapacitásaira komoly hatással lesz a koronavírus-járvány, fogalmazott a külpolitikai elemző.
„Az ellátási láncokat egyszerűen le kell rövidíteni, ami fizikai távolságot is jelent ebben az esetben. Vagyis biztonsági szempontból nem megengedhető a továbbiakban az, hogy több ezer kilométerről hajókáztassunk, vagy bármely más módon utaztassunk terméket – emelte ki Feledy Botond, aki szerint ennek nem elhanyagolható a klímaváltozásra gyakorolt hatása sem.
– Az ellátóláncok újragondolása, egyszerűsítése és területen belül tartása biztosan az egyik ipari tanulsága lesz a járványnak.”
A szakértő arról is beszélt, hogy a kialakult helyzetben milyen új költségvetési alapok jöhetnek létre.
„Néhány fejezetre van csak szétosztva az európai költségvetés, és azért ezek óriási mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak, illetve az alkudozásnak. Az európai GNI-nak (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató) az 1 százalékáról beszélgetünk, és bár ez sok pénz az Európai Uniónak, igazából nemzetközi szinten (egy szövetségi államhoz, az USA-hoz, Németországhoz képest) nagyon alacsony újraosztott összeget jelent – magyarázta. – Felmerül a kérdés, hogy az Európai Fejlesztési Alap, vagy az Európai Befektetési Banknak a különböző klímaakciós alapjai kapnak-e több pénzt. Ám amíg a nagyobb tagállamok nem hajlandóak többet befizetni, vagy más formában megállapítani olyan automatikus bevételi lehetőségeket, mint amilyenek a vámok, addig nem lesz több szétosztható pénz. Azt nem tudom kizárni, sőt, könnyen lehet, hogy
egy olyan, érdemi új alapot létre fognak tudni hozni a költségvetésen kívül, ami kifejezetten a járvány utáni újjáépítést támogatja majd”
– tette hozzá Feledy Botond.
Az olasz-kínai kapcsolatok
A szakértő kitért az olasz és a kínai állam közeledésére, emlékeztetve, hogy Olaszország annak idején milyen gyorsan csatlakozott az Egy övezet, egy út (Új Selyemút) elnevezésű gazdaságpolitikai befolyásszerzéshez, vagyis a kínai ajánlathoz. „Ezen az úton továbbhaladva most Kínától óriási segítséget kap. Tehát az, hogy a kínaiak az olasz egészségügybe, részben a humanitárius segítségnyújtás mellett milyen hozzáférést, adatokat, más egyebet fognak megszerezni, ez
megint csak nemzetbiztonsági- és stratégiai kérdés.
Jelenleg semmilyen válaszunk nincs erre, hipotézis, de ismerve a nagyhatalmak hagyományos eljárását, ebből a szempontból is érdemes az intézkedéseket kétszer is megvizsgálni.”
Feledy Botond hozzátette: az uniós tagországoknak először az EU-s normáknak kell megfelelnie, és csak utána lehet tekintettel külső államokra.
Kapcsolat Törökországgal
A szakértő úgy látja, a török elnök egy politikai játszmát kezdett el a menekültek továbbengedésével.
„Az egyértelmű volt, hogy kvázi a török zsarolásnak Európa nem fog engedni. Ez valóban egy csúnya eszköze volt Erdogannak, hogy a saját déli határain kialakult válságba a NATO-t úgy akarja bevonni, hogy közben az uniós és az Észak-atlanti Szövetség tagállamait ebben menekültügyi szempontból nyomás alá helyezi. Látni kell, hogy
ez egy politikai játszma a törökök részéről, amiben egy nagyon erős kártyája van Erdogannak.
Viszont tényleg született rá egy relatíve egységes fellépés, más kérdés, hogy ez mennyire lesz proaktív, hiszen eddig reaktív fellépés volt megfigyelhető. Az lesz a következő kérdés, hogy meg lehet-e oldani pénzzel: elég-e az, hogy Erdogan több pénzt kap a menekültek ellátására a saját török területén belül, vagy bele kell-e állni komolyan Ankara mellett, a szírekkel, néha az oroszokkal szemben a szíriai polgárháborús konfliktusba.”
A szakértő szerint sok olyan kritikus pont van a török állam és az EU kapcsolatrendszerében, és ezek nem segítik a helyzet rendezését.
Brexit
A külpolitikai elemző arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány hátterében hogyan alakulnak a brexittárgyalások.
„Néhány fejleményt látunk, egész pontosan azt, hogy számít ami többé-kevésbé elfogadhatónak, és mi fok kifejezetten komoly vitákat szülni. Ezek között óriási meglepetés nincsen, hiszen ezek már a korábbi megállapodások során is komoly fejtörést okoztak, és csak elnapolták a konfliktust a mostani tárgyalásra. Ilyen az, hogy lesz-e akár arbitrázs bíróság, akár a luxemburgi bíróságnak kompetenciája bizonyos versenyjogi vagy más ügyekben. Ilyen kérdés a halászat és a bűnügyi együttműködés, illetve magának a szerződésnek az ellenőrzése” – sorolta. Ezek ugyanis olyan pontok, amelyek kapcsán mindenképpen megállapodást akarnak. Ha nem lesz, akkor a többi terület is osztja majd ezeknek a sorsát, magyarul az Európai Unió sem fog tudni lépni.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!