Soha nem volt még példa arra, hogy egy teljes jogú tagország távozzon az Európai Unióból. Az Egyesült Királyság helyi idő szerint pénteken 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor kilép azonban ezt teszi. Szombat reggeltől azonban - legalább még 11 hónapig - majdnem minden folytatódik ugyanúgy, mintha mi sem történt volna.
Lesznek azonban, akiknek életében azonnali változást hoz a brit EU-tagság megszűnése, vagyis a brexit.
Közéjük tartozik például Stephen Barclay, a brexit-folyamat irányításáért felelős brit minisztérium (DExEU) vezetője, miután minisztériuma - amelyet a kilépésről döntő 2016-os népszavazás után hoztak létre - a brit EU-tagsággal együtt péntek éjjel megszűnik.
Közéjük tartozik az Európai Parlament (EP) tavaly májusban megválasztott 72 brit képviselője is, akiknek mandátuma a brexit pillanatában lejár.
A Theresa May akkori brit miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt a tavalyi EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság tavaly március 29-én megszűnt volna. A brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val 2018 novemberében elért eredeti megállapodást a londoni alsóház azonban háromszor is elvetette, és Theresa May emiatt kétszer kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
A tavaly április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs október 31-ében jelölte ki az új kilépési határidőt - amely szintén nem teljesült -, de ennek feltételéül azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.
Ha London erre nem lett volna hajlandó, a brit EU-tagság tavaly június 1-jén rendezetlen módon, megállapodás nélkül megszűnt volna.
Sok egyéb érzékelhető jele azonban a brexitnek szombat reggel nem lesz, ugyanis
a kilépés pillanatában kezdetét veszi a december 31-ig tervezett átmeneti időszak, amelynek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták - legutóbbi londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A kilépési megállapodás lehetőséget is teremt kétszeri hosszabbításra, alkalmanként egy-egy évvel, ha London ezt kéri. Ennek eldöntésére nem 11, hanem csak öt hónap van, mivel a kilépési megállapodás alapján ha London hosszabbítást kér, a kérvényt június végéig kell beterjeszteni az EU-hoz. Boris Johnson brit miniszterelnök kormánya azonban már a decemberben tartott - a Konzervatív Párt váratlan arányú győzelmével végződött - parlamenti választás utáni programtervezetében jelezte, hogy erről nem lehet szó, sőt a kormány a brexit-megállapodás ratifikálásához kapcsolódva külön jogszabályban kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.
Mindettől függetlenül azonban szombattól legalább az idei év végéig gyakorlatilag semmiféle változás nem lesz Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerében, és ez vonatkozik a kereskedelemre ugyanúgy, mint a beutazási feltételekre.
A külföldieknek azért van intéznivalójuk
A külföldi EU-állampolgárok az átmeneti időszakban - bármeddig tartson is - pontosan ugyanolyan jogosultságokkal telepedhetnek le és vállalhatnak munkát Nagy-Britanniában, mint most, és azoknak a külföldi uniós állampolgároknak a jogi státusa sem változik pénteken 23 órától, akik már az országban élnek.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a Nagy-Britanniába áttelepülni készülő, illetve maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak nincs semmi teendőjük. A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő, vagy az átmeneti időszakban érkező külföldi EU-állampolgárok a brexit után is maradhatnak az országban, de
meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.
A letelepedett jogi státus megszerzéséhez a kérelmezőknek személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.
Akik az átmeneti időszak lejárta után érkeznek letelepedési szándékkal, azokra már a brit kormány által tervezett, az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozás vonatkozik majd, hacsak London és az Európai Unió a majdani kétoldalú viszonyrendszerről tervezett tárgyalásokon másban nem állapodik meg.
Ursula van der Leyen máris jelezte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor a tervezett új brit bevándorlási rendszer az EU-állampolgárok esetében nem lesz tartható.
Az Európai Bizottság elnöke január eleji londoni látogatásán kijelentette: a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.
"Béke, jólét és barátság minden nemzettel"
Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök, aki szerint az Egyesült Királyság a kilépés napján "visszanyeri függetlenségét" és kormánya különböző rendezvényekkel, jelképes eseményekkel készült a példátlan esemény napjára - a legfrissebb felmérésből azonban kiderül, hogy a brit választók nagyon nagy többsége semmi különöset nem tervez péntekre.
Boris Johnson péntek este televíziós beszédet is intéz a brit néphez, és a kilépés napján különlegesen tervezett, 50 penny névértékű brexit-pénzérme is forgalomba kerül
"Peace, prosperity and friendship with all nations" - Béke, jólét és barátság minden nemzettel
- felirattal.
A britek nagy többségét azonban a brexit napjának elérkezte meglehetősen hidegen hagyja, jóllehet akik a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, három és fél éve várnak arra, hogy döntésük teljesüljön.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint a britek 80 százaléka semmi különöset nem tervez péntekre szokásos napi rutinján túl. Arra a kérdésre, hogy szerveznek-e valamilyen különleges programot a kilépés napjára, a válaszadók 23 százaléka úgy válaszolt, hogy valószínűleg nem, 57 százalékos abszolút többségük ugyanakkor azt mondta, hogy biztosan nem, vagyis a felmérés alapján a britek 80 százalékának nincsenek különleges tervei péntekre.
Mindössze 6 százalék mondta biztosra, további 7 pedig valószínűsítette, hogy valamilyen módon megemlékezik az alkalomról.
Az 1959 felnőtt állampolgár bevonásával elvégzett felmérés tanúsága szerint még azoknak a nagy többsége sem készül látványosabb ünneplésre, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak. Ebből a szavazói körből a YouGov kérdésére 25 százalék nevezte biztosnak vagy legalábbis valószínűnek, hogy különleges programot szervez magának a kilépésre, 67 százalékuk viszont biztosan vagy valószínűleg nem csinál semmi különöset aznap. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.
A brexitről az Infostart valamennyi korábbi cikkét megtalálja ITT.