A bővítés nemcsak a két érintett ország számára fontos, hanem az Európai Unió jövője szempontjából is, hangsúlyozta a horvát kormányfő. Andrej Plenkovic kiemelte: célja Európa fenntartható fejlődésének biztosítása, figyelembe véve minden tagállam és régió sajátosságát és igényét.
Közölte azt is, hogy Horvátország külön figyelmet szentel az Európai Bizottság által meghirdetett európai zöld megállapodásnak, és elő kívánja mozdítani az unió klímasemlegességre vonatkozó céljainak elérését. Fontosnak nevezte Európa külső határainak hatékony védelmét is, továbbá átfogó megoldás megtalálását egy fenntartható, eredményes, uniós szintű migrációs és menekültügyi politika kialakítására.
Párizson múlhat
Az uniós tagországok többsége támogatja az unió bővítését, köztük Horvátország és Magyarország is – mondta az InfoRádiónak Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Ugyanakkor „nagyon fontos kérdés az, hogy Franciaországot sikerül-e meggyőzni arról, hogy ő is zöld utat adjon Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez” – tette hozzá a szakember, aki úgy véli, ha az elkövetkezendő hónapokban elkezdődik egy olyan bővítési mechanizmus kidolgozása, amely a franciák számára is megfelel, Párizs nem fogja tovább blokkolni a tárgyalások megnyitását.
Hiszen, mint fogalmazott a kutató, az uniónak is fel kell ismernie, különösen az előző évi negatív integrációs politikája után, hogy valamilyen előrelépéseket eszközölnie kell a bővítéspolitikában is, hiszen csak ennek révén tartható fenn, ahogyan Plenkovic is említette a beszédében, az EU hitelessége a Nyugat-Balkánon, nem beszélve arról, hogy csak ezáltal kerülhető a külső szereplők még nagyobb térnyerése a térségben. Magyarán a bővítés, és hogy találjanak egy pozitív álláspontot a tagállamok májusig, az nemcsak a Nyugat-Balkánnak, hanem magának az Európai Uniónak is mérvadó, fontos jelentőséggel bír.
Az Európai Unió jövője szempontjából fontos lehet – jegyezte meg Németh Ferenc –, hogy a horvát elnökség az elkövetkezendő 6 hónapban célul tűzte ki az unió külső határainak megerősítését is. Plenkovics szavai, illetve a horvát álláspont szerint ugyanis csak ezáltal szavatolható egy sokkal biztonságosabb unió, amely nemcsak a tagállamoknak, hanem az állampolgároknak is védelmet nyújt.
A parlamenti plenáris ülésen Nagy-Britannia távozása is központi szerepet kapott, amelyre reagálva a horvát miniszterelnök megjegyezte: valószínűleg a brexit megvalósítása, illetve az követő periódus lesz a horvát elnökség legnehezebb feladatköre, mindazonáltal Andrej Plenkovic reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az unió jószomszédi viszont lesz képes kialakítani a szigetországgal – emlékeztetett a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Több szerep, nagyobb felelősség
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke strasbourgi beszédében azt emelte ki, hogy közös megoldásokat kell találni az Európai Unió egészét érintő, olyan megosztó kérdéseket illetően, mint például a migráció. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának – kihasználva globális meghatározó súlyát – több szerepet és nagyobb felelősséget kell vállalnia a világban jelentkező feszültségek és különböző természetű problémák megoldásában. Az uniós bővítéssel összefüggésben azt mondta, rendkívüli ereje van az európai perspektíva lehetőségének.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a horvát elnökség „véget vet a kettős mércének és egyes tagállamok kipécézésének”. Deli Andor szintén fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy magyar érdek is az unió nyugat-balkáni bővítése. Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom politikusa felszólalásában pedig arra szólította fel a horvát elnökséget, tegyen többet a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.