Nemzeti érdekek ütközését sejtik a sikkasztással vádolt Nissan-vezér ügyében

Nem hagyhatja el Libanont a Japánból szökött Carlos Ghosn. A Nissan autóipari konszern sikkasztással vádolt korábbi vezetőjét csütörtökön hallgatta ki a bejrúti főügyészség, nem sokkal az után, hogy az Interpol nemzetközi rendőri szervezet Tokió kérésére elfogatóparancsot adott ki ellene. Franciaországban kiemelt figyelem övezi a cégvezérrel kapcsolatos híreket, részben azért, mert francia állampolgár - mondta S. Ráduly János, az InfoRádió franciaországi tudósítója.

A több mint másfél évvel ezelőtt kirobbant ügy a francia sajtó megítélése szerint a Nissan japán felsővezetésének a Renault többségi tulajdonában lévő vállalat feletti irányítás és tulajdonjog visszaszerzése érdekében szervezett összeesküvésről szól - összegezte S. Ráduly János. Erről a legérdekesebb megközelítést a tekintélyes Le Figaro vezető gazdasági újságírójának könyvében jelent meg, amely szerint a Nissan felső vezetése egy éven keresztül készítette elő Carlos Ghosn háta mögött az összeesküvést, amely eredményeképpen sikkasztással vádolták meg, és végül letartóztatták a cégvezért.

A lapok szerint a cég japán felső vezetése és általában a japán kormány célja a Nissan feletti teljes ellenőrzés visszaszerzése.

A szálak egyébként magasabbra érnek.

Jelenleg ugyanis a Renault-ban lévő 15 százalékos tulajdonrésze révén a francia állam is bele tud szólni a Nissan életébe. A Japánban tevékenykedő francia üzleti körök szerint a Nissan 20 éve a piszkos munka elvégzése érdekében hívta az országba Carlos Ghosnt, mivel akkor a csőd szélén lévő cég megmentéséhez szükséges intézkedések végigvitele - az átszervezések, rengeteg ember elbocsátása - nem fért bele a japán vállalati kultúrába. És e vélekedések szerint most, hogy Ghosn elvégezte a piszkos munkát, a japánok vissza akarják szerezni a franciáktól és általában a nyugat-európaiaktól a japán autógyártás e gyöngyszemének irányítását és a tulajdonjogot.

Elmondása szerint

a francia média általában tartózkodik az összeesküvés szó használatától, most azonban széles körben használják, és maga Ghosn is ezt emlegeti.

A cégvezér egyébként vezetői stílusa miatt egyáltalán nem népszerű Franciaországban, ezért vállalati felsővezetői körből csak kevesen álltak ki mellette, Emanuel Macron köztársasági elnök sem támogatta igazából - mondta S. Ráduly János.

Érdekes módon az elmúlt napokban a szélsőbaloldali, még a kommunistáknál is baloldalibb Jean-Luc Melenchon vette védelmébe Carlos Ghosnt, erősen bírálva a japán igazságszolgáltatást, hozzátéve, hogy megérti, a cégvezér megszökött az ázsiai országból - említtette meg S. Ráduly János. Ebben persze sokan ironikus módon a globalizáció és a multikulturalizmus végét látják, hiszen az azért visszás, ha azt mondjuk, hogy minden kultúra egyenlő, aztán erre most kiderül, hogy az eddig nagyon is sokak által tisztelt japán kultúra és igazságszolgáltatás rendszer az ennyire eltér az európai kultúrától, és annyira nem fel meg az európai sztenderdeknek.