A 2021 utáni uniós költségvetéssel kapcsolatban alapvetően két dologgal nézünk szembe, fogalmazott Gyévai Zoltán az InfoRádióban. Nevezetesen, hogy kevesebb pénz lesz – természetesen kevesebb tag is lesz –, és ezt több dologra, vagy másra is el kell tudni majd költeni. A képletet bonyolítja, hogy ráadásul az a konfliktus, amely kezdetek óta fennállt a nettó befizetők és nettó kedvezményezettek között, fel fog erősödni.
Van olyan öt ország, Németország, Dánia, Svédország, Hollandia és Ausztria, amelyek egyértelműen nettó befizetőnek számítanak, vagyis sokkal többet tesznek be a rendszerbe GDP-arányosan, mint amennyit kivesznek belőle. A többi, úgymond kohéziós ország számára inkább pozitív az egyenleg, akik nyilvánvalóan azt szeretnék, hogy azok a pénzek, amelyek eddig a fölzárkózásukat szolgálták, azok továbbra is rendelkezésre álljanak, lehetőség szerint hasonló mennyiségben.
Ami tulajdonképpen nem is volna lehetséges, hiszen a kohéziós politikát éppen azért hozták létre, hogy az érintett tagállamokat fölzárkóztassák.
Ha azonban például Magyarországnak ugyanannyi pénzre lenne szüksége, mint 10 évvel ezelőtt, az régen rossz lenne, mert azt jelentené, hogy még statisztikailag sem közeledtünk az uniós átlaghoz
– hangsúlyozta a Bruxinfo főszerkesztője. – Márpedig közeledtünk, ezért nyilvánvalóan kevesebb pénz illet meg bennünket is. A kérdés az, hogy mennyivel kevesebb, és mire költhetjük a szabályok alapján.
Óriási konfliktus van természetesen – tette hozzá a szakember –, ami megint odavezet majd, hogy akik a pénzt adják, meghúznak egy vonalat, a kedvezményezett államoknak pedig majd kevesebbel kell beérniük, mindezt úgy, hogy ne járjanak túlságosan rosszul. Eddig mindig megvolt a kiegyenlítő mechanizmus a kormányok közötti tárgyalások során: bár ahogyan most is, Magyarország a legutóbbi egyezkedéskor nagy hendikeppel indult, mégis 4 milliárd euróval javította a mérlegét. Gyévai Zoltán azzal kapcsolatban azonban nem kívánt találgatni, hogy vajon most is így lesz-e ez.
Mint ismert, az uniós kifizetéseket bizonyos jogállamisági elvek betartásához kötnék. A Bruxinfo munkatársa ezzel kapcsolatban megjegyezte, amennyiben ezt végül elfogadnák,
nem jelenti automatikusan azt, hogy attól a pillanattól alkalmazni is fogják.
Magyarán, hogyha valaki arra számít esetleg, hogy Lengyelország és Magyarország esetében, tekintettel arra, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás alatt állnak, ez hivatkozási alap lehetne arra, hogy a nekik járó pénzeket erősen megnyirbálják, ilyenfajta összefüggés jelen pillanatban nincs.
A teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja itt: