Előzetes eredmény: a voksok becsültnél is több, 38,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon a Sebastian Kurz volt kancellár vezette Osztrák Néppárt az előzetes eredmények szerint.
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) számára történelmi mélypontot jelentő 21,5, a harmadik Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere 17,3 százalékot szerzett.
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot, a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) pedig 7,4 százalékot kapott.
Ez az összesítés nem tartalmazza a rendkívül nagy számú - csaknem 1,1 millió - levélszavazatot, amelyet a jövő hét első felében számolnak össze.
Kurz: nem találom a szavakat
A konzervatív párt választási központjában mondott beszédében Sebastian Kurz azt mondta, "egyáltalán" nem számított arra, hogy az ÖVP ilyen jó eredményt ér el. A 33 éves politikus úgy fogalmazott, "végtelenül hálás" és "alázattal fogadja a bizalmat". Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. "Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan" - mondta támogatóinak.
Esti televíziós nyilatkozatában Kurz kijelentette, hogy
valamennyi parlamenti párttal tárgyalásokat kíván folytatni.
Mindegyikükkel "a lehető legtisztességesebb együttműködésre" törekszik - fogalmazott a pártelnök.
Wolfgang Sobotka, a törvényhozás alsóházának néppárti elnöke kijelentette, hogy a jövőbeni koalíció ügyében még minden nyitott, egy sor lehetőség kínálkozik. A tárgyalások "eltarthatnak egy darabig" - mondta.
FPÖ: új start
A harmadik helyen végző Osztrák Szabadságpárt, amely 2017 végétől az ÖVP koalíciós partnere volt a kormány 2019. május 18-i felbomlásáig, illetve az előrehozott választások kiírásáig, és a vasárnapi választásokat megelőző kampányban a koalíció felújítása mellett foglalt állást, ellenzéki szerepet valószínűsít magának.
A párt jelentősen, mintegy 10 százalékponttal gyengült 2017-hez képest. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky - és mások is - úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A Néppárt mögött második szociáldemokraták 1945 óta leggyengébb eredményüket érték el, a becslések szerint 22-22,5 százalékot kaptak.
Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A megkezdett úton, "az emberiesség útján" kell tovább haladni - jelentette ki ugyanakkor. Az SPÖ mostani választási mottója a "Győz az emberiesség" volt, és a pártelnök változatlanul kiállt emellett. A vasárnapi választás "közbülső állomás" volt, és ezen az úton kell együtt tovább menni.
Rekordközelben a Zöldeknél
Az előrejelzések szerint visszakerült a parlamentbe és egyben a negyedik legerősebb párt lett a Zöldek pártja, amely 2017-ben 3,8 százalékot ért el és évtizedek után kiesett a törvényhozásból. A becslések szerint a Zöldek az eddigi legjobb eredményük közelében végeztek, az eddigi rekordjuk 12,4 százalék volt 2013-ból.
A párt elnöke vasárnap kijelentette: csak abban az esetben hajlandó koalíciós együttműködésre a voksolást jelentős fölénnyel megnyerő Osztrák Néppárttal, ha Sebastian Kurz pártelnök "radikális változtatásokat" eszközöl politikájában. Werner Kogler az ORF osztrák köztelevízióban úgy fogalmazott, hogy a Néppárt nemrég még a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt. Ahhoz, hogy a Zöldek együttműködjenek vele, fordulat kell - hangsúlyozta.
A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt.
Az előrejelzések alapján
elemzők a Néppárt és a Szabadságpárt együttműködése, valamint a Néppárt és a szociáldemokraták nagykoalíciója mellett a Néppárt és a Zöldek szűk többséggel létrejövő koalícióját is elképzelhetőnek tartják.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.