"A G7 (a hét legfejlettebb ipari ország) biarritzi csúcstalálkozóján Emmanuel Macron francia elnök megbeszéléseket folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, melynek során az amerikai fél mutatott némi rugalmasságot az iráni olajexport engedélyezésével kapcsolatban" - idézte a külügyminiszter-helyettest az IRNA iráni állami hírügynökség.
Aragcsi, aki egyben Irán nukleáris főtárgyalója, azonban leszögezte: ahhoz, hogy Irán teljes mértékben visszatérjen a nukleáris egyezményhez, elengedhetetlen, hogy teljesítsék Teherán kéréseit az olajexport és a bankszektor terén.
A The Wall Street Journal című amerikai napilap pénteki beszámolója szerint uniós tagállamok diplomatái támogatják Macron javaslatát, amely szerint egy sor szigorú kötelezettségvállalás fejében lehetővé tennék Irán számára, hogy eladhasson bizonyos mennyiségű olajat. A lap szerint arról a tervről van szó, amelyet a francia államfő felvázolt Trumpnak a G7 csúcson tartott megbeszélésük során. Az azonban egyelőre nem világos, hogy milyen álláspontra fog helyezkedni az amerikai államfő.
Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, és visszaállította a szankciókat. Teherán közölte, hogy emiatt fokozatosan csökkenteni fogja a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását.
Washington áprilisban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az iráni olaj vásárlási engedélyét annak a nyolc országnak - Kína, India, Olaszország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Törökország -, amelyek addig importálhattak kőolajat Irántól a novemberben hozott amerikai szankciók ellenére. A Fehér Ház a döntést azzal magyarázta, hogy a cél Irán olajexportját nullára csökkenteni, és így megfosztani a perzsa államot alapvető bevételi forrásától.