Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje és újraválasztott frakcióvezetője pénteken Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel az Európai Bizottság (EB) és más uniós intézmények vezető tisztségeinek betöltéséről tárgyalt - közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, aki szerint Varsó a "földrajzi és programegyensúly" megőrzésére törekszik az uniós tisztújításról folytatott egyeztetések során.
"A lengyel kormány a jelenlegi tárgyalási szakaszban arra törekszik, hogy megmaradjon a földrajzi és programegyensúly az új EB-ben, valamint más uniós intézményekben" - fogalmazott Müller.
Mint mondta, Lengyelország egyelőre kétoldalú egyeztetéseket folytat ez ügyben, és most még nem nevezi meg azt a jelöltet, akit az EB-elnöki posztra javasol. A lengyel álláspontot az Európai Tanács (ET) június 20-i ülésén hozzák nyilvánosságra - mondta a szóvivő.
Az ET múlt heti, az európai parlamenti választást követő találkozója során Morawiecki azt mondta az újságíróknak: Varsó az EB-elnöki poszt betöltését "egy csomag keretében", más uniós tisztségekkel összefüggésben kezeli.
A lengyel kormányfő így válaszolt arra a kérdésre, hogy a visegrádi csoport (V4) országai közösen a szlovák Maros Sefcovicot jelölik-e az Európai Bizottság elnöki posztjára, amint erről korábban a cseh sajtó írt. "Sefcovic az egyik, különféle posztok kapcsán fontolóra vett jelölt" - jegyezte meg Morawiecki.
Kiemelte viszont
a V4-ek közös, az uniós tisztújítás kapcsán felvetendő prioritásait, többek között a közép-európai országok számára előnyös uniós költségvetést, a közös uniós piac támogatását, a schengeni övezet működését.
Az EB következő elnökének személyéről pénteken a három legnagyobb európai pártcsaládot képviselő uniós tagállami kormányfők is egyeztetnek Brüsszelben.
A bajor Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az EB-elnöki posztra. Az először a legutóbbi, 2014-es európai parlamenti (EP) választások után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki, minthogy az alapszerződés alapján az ET hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése. A csúcsjelölti rendszerben viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.
Elemzők szerint így közel sem biztos, hogy végül valóban a frakciók EP-listavezetőinek egyike töltheti majd be az EB-elnöki tisztséget, amely ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel idén új vezetőről kell megegyezni az ET, az EP és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.