A központi orosz televíziók mindvégig kiemelt figyelmet szenteltek az ukrajnai választásnak – emlékeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán, hozzátéve: a híradások kifejezetten figyeltek arra, hogy az eddigi elnökkel, Porosenkóval szemben barátságtalan hangulatot keltsenek. A második fordulóban – amiben Porosenko és Zelenszkij maradt csupán –, a műsorok üzenete az volt, hogy Zelenszkijjel Oroszország jobban járna.
Ennek ellenére Zelenszkij meglepetést okozott. A szakértő elmondta: bár nem lesz könnyű kilépni a két ország közötti válságból,
„de talán az első lépések könnyebben tehetők meg, mint hogyha Porosenko maradt volna az elnök”.
Sz. Bíró Zoltán megemlítette Putyin és Zelenszkij vitáját, az ukránoknak felajánlott orosz állampolgárságot is. Mint mondta: bár Putyin és Oroszország sok szempontból fölényben van Porosenkóval és Ukrajnával szemben, az új ukrán államfő szellemesebb az orosz elnöknél, ráadásul, mivel politikailag tapasztalatlan, nem tudják felmérni, mi lesz a következő lépése, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi az orosz vezetés számára.
Sz. Bíró Zoltán úgy fogalmazott, az oroszok – beleértve Putyin elnököt is – nehezen dolgozzák fel, hogy az ukránok nem tájszólásban beszélő oroszok.
Nyelvtörvény
Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán nyelvtörvényt soha nem kellett volna a politika homlokterébe állítani. Az országban élő nemzetiségek és az oroszok körében is ellenállást kiváltó jogszabályt már 2014-ben megszavazta a parlament, az akkori ideiglenes elnök, Turcsinov azonban nem írta alá. A szakértő szerint azonban egy ilyen erőszakos hatalomváltás után felelőtlen lépés ilyen törvényeket hozni, hiszen ilyen esetben
fontos lett volna az új országvezetésnek megnyerni a vele szemben bizalmatlanokat.
Egészen mostanáig, amikor is ismét elfogadták a törvényt és a regnáló elnök, Porosenko jelezte: alá is fogja azt írni. Az újonnan megválasztott államfő azonban nem ért egyet a jogszabállyal. Sz. Bíró Zoltán szerint jó lenne, ha azok, akik könnyebben fejezik ki magukat oroszul például egy bírósági eljárás során, megtehetnék ezt.
Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán identitást nem a tiltó nyelvi törvénykezéshez kellene kapcsolni, főleg egy olyan országban nem, ahol a lakosság jelentős része minden nehézség nélkül vált az egyik nyelvről a másikra.