A félretájékoztatás és az ellenséges propaganda veszélyeire hívta fel a figyelmet Anna Elzbieta Fotyga, a lengyel Jog és Igazságosság politikusa kedden az Európai Parlament plenáris ülésén. Az előadó figyelmeztetett: idén 29 különböző választás lesz az európai uniós tagállamokban, köztük EP-választások, amely a külföldi, elsősorban orosz befolyásolási kísérletek kicsúcsosodását hozzák majd magukkal. Emlékeztetett: a Brexit-népszavazás, és a Cambridge Analytica botrány tanulságaiból okulva ideje törvényileg is fellépni a választási adatok védelmében.
Az állásfoglalást előterjesztő lengyel képviselő leszögezte: az Európai Külügyi Szolgálat jelentése alapján az ellenséges propaganda két fő forrásból ered.
„Egyrészről állami szereplőkről beszélhetünk, mégpedig elsősorban Oroszországról, valamint nem állami szereplőkről, főként radikális iszlamista szervezetekről, mint például az Iszlám Állam. ” - mondta a lengyel előadó, majd hozzátette: a félrevezetés elleni egyik legfőbb gyógyír a minőségi újságírás támogatása.
Az idézett jelentés emlékeztet továbbá: Oroszország mellett egyre jelentősebbek a kínai, iráni és észak-koreai befolyásolási és félretájékoztatási kísérletek Európában.
Felszólalt továbbá Neven Mimica nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős uniós biztos. Bejelentette: a jövőhéten működésbe helyezik a propaganda elleni európai uniós forródrótot.
„A jövőhéten beindítjuk a gyors riasztórendszert, amely megkönnyíti a tagállamok számára, hogy megosszák egymással adataikal, kiértékeléseiket és a félretájékoztatással szembeni küzdelem legjobb taktikáit, hozzájárulva az európai parlamenti választások tudatosabb végrehajtásához és előmozdítva a közös fellépést” - mondta a horvát politikus.
A képviselők ezt követően 489-148 arányban elfogadták az állásfoglalást, amelyben felkérik a tagállamokat, hogy „növeljék a félretájékoztatással kapcsolatos tudatosságot”, valamint vonják felelősségre a befolyásolási kísérleteket lehetővé tévő közösségi oldalakat és internetes keresőmotorokat működtető vállalatokat.