Magyarországon van a legkevesebb női parlamenti képviselő az egész Európai Unióban – derül ki a Nemi Egyenjogúság Európai Intézete nőnapi elemzéséből. Az InfoRádió kiszámolta: óriási különbségek vannak a frakciók között a női képviselet tekintetében: van olyan képviselő csoport, aminek 50 százaléka nő, de van, ahol a hat százalékot sem éri el a nők aránya.
Nemzetközi kitekintés
Száz évvel azután, hogy Európában általánossá vált a nők parlamenti választójoga, még mindig komoly kihívásokkal kell szembenézniük az európai nőknek, kiváltképp, ha politikai pályára készülnek – derül ki a Nemi Egyenjogúság Európai Intézete friss elemzéséből. A tanulmány rámutat: a nemzeti parlamentekben a nők aránya egyetlen EU-tagállamban sem éri el az 50 százalékot. A legmagasabb értéket Svédországban mérték: a képviselők több mint 47 százaléka nő volt 2018-ban.
Az európai átlag 20 és 30 százalék között mozog, a sereghajtó pedig nem más, mint Magyarország, a maga 12,5 százalékával.
Ez a világranglistán a 150. helyet érdemelte, amelyen az óceániai Palauval osztozunk, épphogy megelőzve a nyugat-afrikai Libériát és Sierra Leonét.
A 199 fős magyar parlamentben jelenleg 25 női képviselő ül. A 116 fős Fidesz-frakció alig több, mint 8 százaléka nő, összesen 10 fő. A Jobbik 21 fős képviselőcsoportjában kettő nő ül, ami 9,5%-nak felel meg. A legnagyobb aránytalanság a KDNP 17 fős frakciójában tapasztalható, amelynek egyetlen női tagja van, tehát képviselőik több mint 94 százaléka férfi. A legkiegyensúlyozottabb csoport az LMP-é: három férfi és három női taggal teljes az egyenlőség.
Európában csupán három országban van női kormányfő
Németországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában - ám e szűkös lista hamarosan egy újabb taggal bővülhet: a hétvégén Észtországban ugyanis parlamenti választásokat tartottak. A legtöbb voksot a liberális Reform Párt párt kapta, a szavazók közel 28 százaléka támogatta női miniszterelnök-jelöltjét, Kaja Kallast. A jelenleg koalíciós tárgyalásokat folytató, 41 éves politikus az Euronews műsorában csütörtökön elmondta: kampánytanácsadói arra kérték, hogy viselkedjen férfiasabban.
„Volt, hogy a közvélemény-kutatások nem álltak jól számunkra. Ekkor óriási nyomás nehezedett rám a tanácsadók részéről.
Arra kértek, hogy viseljek nadrágot, vágjam le a hajam, legyek agresszívabb, beszéljek mélyebb hangon, és a többi.
Ez számomra nagyon úgy tűnt, hogy azt akarják: legyek férfiasabb. Szerintem ez talán amiatt lehet, hogy az országunkat sokáig férfiak vezették, ezért ha az emberek rám néznek, azt érezhetik, hogy valami baj van velem. Ez természetesen nem igaz, csupán a másik nemet képviselem”.
Kaja Kallas hozzátette: nem tartja jó megoldásnak a nemi kvóták bevezetését – a nemi egyenlőséget nem lehet erőszakkal kicsikarni.
Lendvai Ildikó:
A pártok félnek női jelölteket indítani a választásokon, mert abban a téves hitben élnek, hogy kevésbé népszerűek, mint a férfiak. Részben ezért lehetséges, hogy az EU-ban ma Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya a Parlamentben - mondta az InfoRádiónak Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, hozzátéve:
pedig az elindított nők befutási statisztikája semmivel sem rosszabb, mint a férfiaké.
"Van még egy ok, ami talán kevésbé a pártokon múlik: objektíve olyan feltételek alakultak ki a politikai munkában, nagyon sok esti munkával, és Magyarországon nem alakult ki az a családsegítő szolgáltatási hálózat, ami rugalmasan tud a nők időbeosztásához alkalmazkodni" - emelte ki.
Lendvai Ildikó nőnap alkalmából azt üzente a jogi és politikai pályára készülő fiatal nőknek, hogy nagy szükség van rájuk. "Hajrá lányok, van helyetek és van szükség is rátok! Borzasztó fontos, hogy mindenfajta szemlélet helyet kapjon a politikában. És
ha ülnek nők a jogalkotás és a politika felsőbb polcain, akkor nagyobb önérzettel vívják ki a jogaikat a nők bármilyen munkahelyen a futószallagtól a kis- vagy nagy kereskedelmi központokig".
Az elmúlt években alakult pártoknál már tapasztalható a változás: a civil szférához hasonlóan náluk is egyre nagyobb a nők aránya - tette hozzá Lendvai Ildikó.