A január-októberi időszakban az átlaghőmérséklet 11,6 Celsius-fok volt, ami a legmagasabb érték a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta, és 2,2 Celsius-fokkal meghaladja a 9,4 Celsius-fokos sokévi átlagot.
Csaknem valamennyi hónapban kiugróan magas átlaghőmérsékletet regisztráltak, csak februárban és márciusban volt az átlagosnál hidegebb az időjárás Németországban.
A DWD adatai alapján a felmelegedés trendszerű, ezt jelzi, hogy az ezredforduló óta csak egyszer - 2010-ben - volt a sokévi átlagnál hidegebb a január-októberi időszakban, és az idei már a harmadik történelmi rekord a 2007-es és a 2014-es csúcs után.
Az ország északi és keleti részén nemcsak meleg, hanem száraz is az időjárás, Berlinben például áprilistól október közepéig nem volt számottevő csapadék és az ország egészét tekintve a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb búzát takarítottak be a számos térséget sújtó hőség és aszály miatt.
A folyók apadása is súlyos gondot okoz, főleg a legfontosabb belvízi szállítási útvonalon, a Rajnán, amelyen keresztül az ország nagy részét ellátják üzemanyaggal. A tartályhajók az alacsony vízállás miatt a lehetséges mennyiség felét vagy annál is kevesebbet tudnak szállítani. Az ellátási nehézségek révén a gázolaj országos literenkénti átlagára az október elején regisztrált 1,34 euróról (440 forint) 1,42 euróra emelkedett a hónap végére, holott a nyersolaj világpiaci átlagára több mint 10 százalékkal csökkent.
A Die Welt című lap pénteken arról írt, hogy egy szászországi töltőállomáson 1,98 euróra emelték a gázolaj árát, mert egyszerűbbnek tartották a hallatlanul magas árral elriasztani az autósokat, mint mindenkinek külön megmagyarázni, hogy elfogyott az üzemanyag.
A kormány a fenyegető üzemanyaghiány miatt a napokban megnyitotta a stratégiai olajkészleteket a piaci szereplők számára, a nagykereskedők érdekképviselete pedig a vasárnapi kamionstop felfüggesztését sürgeti, hogy az üzemanyag-szállító tartálykocsik minél több töltőállomásra eljuttathassák az utánpótlást.