Az egyszer használatos termékeket – amelyek a tengereken úszó szemét 70 százalékát teszik ki – 2021-től tilos forgalmazni az Európai Unió piacán a jogszabálytervezet szerint, amelyet a Parlament a szerdai döntésével jóváhagyott.
A képviselők az alábbi termékeket adták a 2021-től betiltandó műanyagok listájához:
- oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek, például zacskók vagy csomagolás,
- és expandált polisztirolból készült étel- és italhordók.
A tagállamoknak a nem kiváltható egyszer használatos műanyag termékek fogyasztását legalább 25 százalékkal csökkenteniük kell 2025-ig. Az ilyen termékek között szerepelnek például a hamburgeres dobozok, szendvicsdobozok, és a gyümölcs, zöldség, sütemények vagy fagylalt csomagolására használt dobozok. A tagállamoknak saját tervet kell kidolgozniuk a többször használható műanyagok elterjedésének ösztönzésére, illetve az újrafelhasználás és az újrafeldoglozás népszerűsítésére.
A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani.
A képviselők szerint a műanyagok használatát korlátozó lépéseknek a dohánytermékekből származó szemétre, elsősorban a műanyagot tartalmazó szűrőkre is ki kell terjedniük. Az ilyen hulladékot 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni. Erre azért van szükség, mert egyetlen cigarettacsikk 500-1000 liter vizet képes szennyezetté tenni, és 12 évig tart, amíg lebomlik. A cigarettacsikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét.
A tagállamoknak a műanyagot tartalmazó, hátrahagyott vagy elvesztett halászati eszközök összegyűjtéséről is gondoskodniuk kell: 2025-re legalább a felüket be kell gyűjteni. Ugyaneddig az időpontig a kallódó halászati eszközök 15 százalékának újrafeldolgozását is meg kell oldani. A gazdátlan halászeszközök az európai tengerpartokon található szemét 27 százalékát teszik ki.
A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a dohányipar fedezi a termékei képezte szemét begyűjtésének költségét, beleértve a hulladékgyűjtést, a szállítást és a hulladékkezelést. Ugyanez vonatkozik a műanyagot tartalmazó halászeszközök gyártóira, akiknek az újrafeldolgozási cél eléréséhez kell hozzájárulniuk.
Mi lesz a folytatás?
„A lehető legambíciózusabb jogszabályt fogadtuk el az eldobható műanyagok ellen. Most rajtunk áll, hogy kiálljunk a döntésünk mellett a Tanáccsal már novemberben elkezdődő tárgyalások során. A mai döntés elengedhetetlen a tengeri élővilág védelméhez, és az európai műanyagszennyezés okozta, a becslések szerint 2030-ig 22 milliárd euróra rúgó környezetvédelmi kár enyhítéséhez " – mondta a témáért felelős Frédérique Ries belga liberális képviselő.
A jelentést 571 szavazattal, 53 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az EP azonnal tárgyalásokat kezd a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal, amint a tagállamok megállapodnak álláspontjukban. A végső jogszabály ezeken a tárgyalásokon ölt formát.
Magyar vélemények
Hölvényi György kereszténydemokrata EP*képviselő fontos lépésnek nevezte ezen javaslatot, ugyanakkor aláhúzta, hogy "a döntések nem rugaszkodhatnak el a valóságtól, máskülönben minden határozat csak politikai vágypropaganda marad".
Mint közölte, a Fidesz-KDNP delegációja a jelentés számos pontját támogatta, a végszavazáson azonban tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy az uniós irányelvek előírásainak megfelelően Magyarországon kötelezővé vált a szelektív hulladékgyűjtés, de az új rendszer bevezetésével a beszerzett eszközök jó része feleslegessé válna, így nem lennének tarthatók a projektekhez tartozó tervszámok, ez pedig akár 140 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését is maga után vonhatná.
"A következő hetekben induló intézményközi tárgyalásokon újra lehetőség lesz a reális magyar álláspont hangsúlyozására" - mondta.
Szanyi Tibor MSZP-s képviselő leszögezte, hogy az eldobható műanyagok kora lejárt, a fém, fa vagy üveg alapú helyettesítő eszközök tökéletes alternatív megoldást jelentenek.
Hozzátette: a tiltás és csökkentés mellett olyan átfogó stratégiára is szükség van, amely az újrahasznosítható termékek fejlesztésével foglalkozik.