Szélsőséges véleményeket valló NATO-körökben egy újabb regionális háború főpróbájáról beszélnek - főként a Balti kis államokban és Lengyelországban -, de ez Kun Miklós Oroszország-szakértő szerint ostobaság.
A történész szerint ugyanakkor annyi tény, hogy
az 1981-es hadgyakorlat óta nem nagyon volt ilyen méretű megmozdulás, mint a mostani.
Háromszázezer ember, 36 ezer tank, az összes légideszant hadosztály úgy gyakorlatozik most, mintha a valóságban történnének a háborús események. A katonai körzetek parancsnokainak például az előző hetekben be kellett vonultatniuk egy csomó tartalékost, vagyis imitáltak egy totális bevonultatást - emlékeztetett Kun Miklós.
A szakértő úgy látja,
az orosz flotta nagyon gyenge, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Nyugat nagyon megijedt.
Az is tény, hogy ilyen nyomásgyakorlásra a Távol-Keleten nem nagyon kerül sor. Most Közép-Oroszországban is erőteljesen mozgósították a csapatokat, és ez a nagy összetartás talán még nagyobb félelmet kelt majd, de meglehet, hogy
a hatás- ellenhatás törvénye értelmében a Nyugat a korábbiaknál is nagyobb pénzeket fordít majd a különböző katonai kiakadásokra.
Ázsiában erősít Putyin?
A csütörtökön befejeződött hadgyakorlaton részt vesz Kína is, Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban tárgyalt a japán miniszterelnökkel, és hamarosan fogadja az észak-koreai vezetőt is. Ezzel és a nyugati elszigetelődésel kapcsolatban Kun Miklós elmondta: Oroszország az utóbbi időben nem volt gyenge Ázsiában, és a szíriai háború alatt
Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Törökország szorosan együttműködve tönkretették az Iszlám Állam hadigépezetét, és most Oroszország és Irán próbál leszámolni a még meglévő részeivel.
Oroszországnak azért is "hasznos" a szíriai háború a szakember szerint, mert ki tudta próbálni a modern hadifelszereléseit. Az orosz flotta tagjairól indultak ki például azok a rakéták, amelyekkel az Iszlám Állam és szövetségeseinek állásait lőtték. Más kérdés, hogy e háború kapcsán is megjelent Kína. Volt ugyanis két kisebb orosz tengerészeti hadgyakorlat, amelyen az orosz hadiflotta közösen vonult fel a kínai hadiflotta néhány hajójával Szíria partjainál (az utóbbi években egyébként 30 orosz-kínai közös hadgyakorlat volt) - közölte a történész. Emlékeztetett arra is, hogy Oroszországnak Kínával, Iránnal, Törökországgal komoly katonai és diplomáciai kapcsolatai vannak, és bizonyos geopolitikai területeken közösen lépnek fel.