Donald Trump amerikai elnök gazdasági szakemberként elsődlegesen nem politikai oldalról közelíti meg az eseményeket, ezt a nézőpontját viszonylag következetesen képviseli – hangsúlyozta az Aréna című műsorban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette, hogy az USA-nak mostanra globális érdekei vannak. „Ezt lehet látni a legújabb költségvetésben is, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy
számunkra az a legfontosabb, hogy mi legyünk a világon a legerősebbek”
– fogalmazott az NKE címzetes egyetemi tanára. A szakértő kiemelte az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikáját, illetve a különböző országokkal szemben hozott szankciókat.
Az is megváltozott, mely államok Amerika szövetségesei, és melyikek az ellenfelei – hangsúlyozta. Oroszország lett például az első számú ellenség. Őt követi Kína, Irán, Észak-Korea és az iszlám szélsőségesek – tette hozzá a címzetes egyetemi tanár.
Az űrfegyverkezés a hidegháborúnál bonyolultabb helyzetet hozhat
Kis-Benedek József arról, hogy Donald Trump űrhaderőt alakítana ki, azt mondta: manapság az okozná az ellenfélnek a legnagyobb kárt, hogyha megsemmisítenék egy műholdját, hiszen ezzel kikapcsolhatják egy állam kommunikációs rendszereit. Az űrfegyverkezéssel szerinte bonyolultabb helyzet alakulhat ki a hidegháborúnál.
„Ez a világ nem fog visszajönni, sajnos rosszabb lesz”
– mondta, hozzátéve, hogy az űrfegyverkezés „sokkal keményebb lesz”. Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek az új hadászati módszernek óriási költségei vannak. A cél az is lehet, hogy az Egyesült Államok arra kényszerítse Oroszországot és Kínát, hogy fegyverkezésbe kezdjen. Mindennek viszont egyelőre nem sok esélye van – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági szakértő.
Különböző NATO-szerepfelfogások
Minden kelet-európai állam számára mást jelent a NATO védelme – mondta Kis-Benedek József. „Minden országnak más a fenyegetettsége” – hangsúlyozta. Míg Lengyelország hozzáállását az oroszokkal való viszony határozza meg, addig Románia a délről érkező fenyegetésekre kíván reagálni – ezért vezényeltek oda amerikai erőket, és emiatt épül ki a rakétavédelmi rendszer is.
Kis-Benedek József kiemelte, hogy a Krím-félsziget elfoglalása után Lengyelország és a Balti-államok számára fenyegetést jelent Oroszország. A térség országai attól tartanak, hogy Moszkvának megvan az ereje arra, hogy elfoglalja őket.
„Lehet ragozni, hogy ennek mekkora a realitása, a félelem jelen van”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az elmúlt években például jelentősen fejlesztették a lengyel hadsereget.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára arról is beszélt, hogy Irán a fegyverembargó ellenére saját fejlesztésű vadászgépet mutatott be. A tengeri hadászatban is történtek fejlesztések, és Irán szeretne jelen lenni a síita vidéken – Irakban, Szíriában, Libanonban. Kis-Benedek József hozzátette: Irán azért fejleszti a haderejét, mert több irányba is védekezni akar.