Andrzej Duda többek között arra utalt, hogy a július végén parlamenti szinten jóváhagyott előírások nyomán a választási küszöb gyakorlatilag jóval 5 százalék fölé emelkedne, és ez szerinte sértené az arányosság elvét. Úgy ítélte meg, hogy a változások csak a két legerősebb pártnak (a kormányzó Jog és Igazságosságnak és az ellenzéki Polgári Platformnak) kedveznének.
Érvelt azzal is, hogy a kisebb lengyelországi pártokat szerinte hátrányosan érintő jogszabály negatív hatással lenne a választási részvételre, amely az EP-választások esetében Lengyelországban amúgy is általában alacsony szokott lenni. Duda ezzel arra utalt, hogy az eddigi lengyelországi EP-választásokon a részvételi arány 21 és 24,5 százalék között mozgott.
Az államfő arra is hivatkozott, hogy a lengyel és az európai választási jog az EP esetében 5 százalékos küszöböt határoz meg. A Duda által korábban idézett elemzések szerint az új előírások, bár formálisan megőrzik az eredeti bejutási szintet, ennek gyakorlati emelkedését okoznák, mégpedig legalább 11-12 százalékra.
Duda kifogásolta továbbá, hogy kisebb tömörülések a módosított szabályok miatt a nagy pártokkal való választási koalícióra, programjuk feladására kényszerülnének.
A megvétózott törvény úgy módosított az eddigi választási rendszeren, hogy a 13 jelenlegi lengyelországi választókerület mindegyikében megszabta az ott megválasztandó EP-képviselők számát, ez legalább 3 lenne. A jelenlegi rendszer nem határoz meg kvótát.
A törvényt előterjesztő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, Beata Mazurek az elnöki vétóra reagálva a PAP hírügynökségnek elmondta: pártja tiszteletben tartja Duda döntését, de "kitart azon véleménye mellett", hogy Lengyelországnak az EP-ben szüksége lenne "erőteljesebb, a döntéshozatalra hatással lévő, nem pedig ennyire felaprózott" képviseletre.
A PiS korábban azzal is indokolta kezdeményezését, hogy az új rendszer Lengyelország minden régiójának arányosabb képviseletet biztosított volna az európai uniós képviselő-testületben.
Duda lépésével eleget tesz a lengyel ellenzéki parlamenti és parlamenten kívüli tömörülések kérésének, ezek ugyanis az elmúlt napokban - irányultságuktól függetlenül - a törvény megvétózására szólították fel az államfőt.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A PiS nem rendelkezik az ilyen többséggel. Andrzej Duda az őt az államfői posztra jelölő PiS-kormány idején eddig négy jogszabályt vétózott meg, köztük - tavaly júliusban - az Európai Bizottság által vitatott két bírósági törvényt.