Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy Oroszország számára a stratégiai fegyvereket korlátozó egyezmény (START) az egyik legfontosabb kérdés – emelte ki Tálas Péter. Az orosz elnök össze akarja kapcsolni a közepes hatóságú atomfegyvereket, a globális csapásmérő képességet és a rakétavédelmi rendszert. A szakértő hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy ezt amerikai kongresszus is ratifikálja.
A legfontosabb félelmek nem következtek be:
az amerikai elnök nem ismerte el a Krím annexióját, és nem tett ígéretet a NATO keleti területein tartott katonai gyakorlatok beszüntetésére
– hangsúlyozta az NKE Stratégiai Központjának igazgatója. Bár Donald Trump szóba hozta az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozást, ezt a kérdést mégsem kezelte megnyugtatóan, hiszen megkérdőjelezte a hírszerző közösség és a vizsgálóbizottság által feltárt bizonyítékokat.
A nemzetközi sajtó értékeléseit tekintve a tárgyalásból Putyin jött ki győztesen – jegyezte meg Tálas Péter, aki hozzátette: ezt volt Donald Trump legkevésbé sikeres találkozója. Bár ezeknek a találkozóknak nem a konkrét eredményei a fontosak, sokkal inkább a diplomáciai értéke, és az, hogy megindítsanak egyes folyamatokat – hangsúlyozta a szakértő. A PR-teljesítmény is lényeges, ezen a területen pedig nem teljesített olyan jól az amerikai elnök, mint például Kim Dzsong Unnal történő találkozóján – emelte ki.
„Látható volt a két politikus közötti tapasztalatkülönbség”
– fogalmazott Tálas Péter, hozzátéve: Putyin egy rendkívül felkészült, stratégiailag tájékozott politikus képét festette, míg Trump kissé bizonytalannak tűnt.
Magyarics Tamás az InfoRádióban úgy értékelt, hogy inkább bizalomerősítő találkozóról volt szó, melynek nem az volt a célja, hogy konkrét eredményeket hozzon. A csúcstalálkozók általában a folyamat végét szokták jelenteni, amikor a megállapodások már szinte teljesen készen állnak, és a politikai vezetőknek csak alá kell írniuk. Donald Trump diplomáciai gyakorlata azonban ezzel teljesen ellentétes: általában csúcstalálkozóval kezdi az egyeztetést, amikor még a napirendi pontok is zavarosak. Ezért most nem születtek konkrét megállapodások, mint 1972-ben vagy 1987-ben.
Az ELTE docense hozzátette: nem valószínű, hogy Donald Trump képes lenne meggyőzni Vlagyimir Putyint a tárgyalási technikájával és karizmájával, hiszen az orosz elnök tapasztalt politikus, a diplomáciában pedig – bár fontosak a gesztusok – a tények és az érdekek számítanak igazán.
Új irányok jöhetnek
A szakértő szerint a találkozó jelentheti egyes konkrét együttműködések első lépését: ilyen lehet a terrorizmus elleni fellépés és Szíria sorsa. „Utóbbival kapcsolatban mindketten hangsúlyozták Izrael biztonságának garantálását, és hogy a Golán-fennsík körüli régióban egy biztonságos területet hozzanak létre, távolt tartva az irániakat” – emelte ki. Oroszország célja, hogy szereplője legyen a nagypolitikának, és visszaszerezze, fenntartsa hatalmi státuszát – vélekedett Magyarics Tamás. „A bismarcki mondásnak most azon része illik rá, hogy Oroszország sosem annyira erős, mint amilyennek mutatja magát” – fogalmazott, hozzátéve:
Putyin most megpróbál pozíciókat szerezni például a Közel-Keleten, és megpróbálja biztosítani a hagyományos orosz ütközőzónát
a mag-Oroszország körül Ukrajnában, a Krím-félszigeten.
Az amerikaiak pedig nyilván látják, hogy a nukleáris kapacitása és a területe révén Oroszország még mindig erős állam. Fontos az USA-nak az is, hogy az orosz-amerikai-kínai kapcsolatok hogyan alakulnak. Amerika érdeke ugyanis az, hogy ebben a háromszögben Oroszország és Kína ne kerüljön közelebb egymáshoz, mint külön-külön az Egyesült Államokhoz.
Magyarics Tamás a START-tal kapcsolatban megjegyezte: mivel az orosz gazdaság nincs azonos súlycsoportban az Egyesült Államokkal, így a fegyverkezés területén sem tudná felvenni a versenyt.