Az amerikai elnök a ma kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt beszélt a földgázvezetékről, és úgy fogalmazott, hogy szerinte Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", mivel 60-70%-ban az orosz importból fedezi az olaj- és gázszükségletét.
"Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell" - mondta az amerikai elnök.
Merkel visszavágott
A német kancellár nem hagyta szó nélkül az amerikai elnök megjegyzéseit. Angela Merkel közölte, jól emlékszik még azokra az időkre, amikor Németország egy része szovjet ellenőrzés alatt állt, és örül, hogy az ország békében egyesült. Megkel hangsúlyozta, Németország független ország, független politikával és döntésekkel.
Angela Merkel elmondta azt is, hogy Németország ellentmondásos megbeszélésekre számít a NATO-csúcson. A kancellár szerint közös cél ellenére nagyon különböző álláspontok feszülhetnek egymásnak.
Információk szerint a kétnapos brüsszeli NATO-csúcstalálkozó keretében az amerikai elnök és a német kancellár szerda délután kétoldalú megbeszélést tart.
Veszélyes kapcsolat
Donald Trump a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel ismét az észak-atlanti szervezet európai tagjait. Szerinte "ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen. Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat.
Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap"
- fogalmazott az amerikai elnök.
Szakértők szerint az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.
Nemzeti hatáskör
Stoltenberg az amerikai elnök bírálatára reagálva azt mondta, hogy Donald Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint - tette hozzá a védelmi szövetség főtitkára.
"Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is"
- mondta Jens Stoltenberg, és hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.
A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra nő majd Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.
Az amerikai elnök megjegyzéseit még pikánsabbá teszi, hogy Donald Trump a NATO-csúcs után épp az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal találkozik.