A részleges eredmények tükrében az SDS 25,13 százalékkal az első helyen áll. Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 12,70 százalékkal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) 10,4 százalékkal a harmadik helyen végzett.
Az említett pártokon kívül a 4 százalékos parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 9,47 százalékkal, a Baloldal (Levica) 9,11 százalékkal, az Új Szlovénia (NSi) 7,15 százalékkal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) 5 százalékkal, a nyugdíjaspárt (DeSUS) 4,97 százalékkal, és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4,24 százalékkal.
Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a nyolcadik parlamenti választás és egyúttal a harmadik előrehozott választás.
Az eredményekből azonban jól látszik, hogy egyelőre sem a jobb-, sem a baloldal nem tud kormányt alakítani.
Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel, valamint a szélsőjobboldali SNS-sel sem tud abszolút többséget alkotni. A három pártnak összesen 37 mandátuma lenne a szlovén Országgyűlésben. A Jansával való együttműködést, annak erőteljes migránsellenes politikája miatt elutasítják a baloldali pártok. Egy baloldali koalícióhoz az LMS, az SMC, az SD és a DeSUS összefogására is szükség lenne, így tudnának a 90 fős parlamentben 46 mandátumot szerezni. Ebben az esetben ez volna Szlovénia történetének legnagyobb koalíciója.
Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.
Jansa a választások estéjének megtartott beszédében kiemelte: az SDS nyitott az együttműködésre, a tárgyalásra és koalíciókra a többi párttal.
"Sokszor egyedül harcoltunk mindenki ellen, ennek ellenére jobb eredményt értünk el, mint a bennünket követő két párt összesen" - tette hozzá. Úgy vélte: aki felrója Szlovéniának, hogy nem szolidáris, mert különbséget tesz gazdasági migránsok és menekültek között, az nem látja az Európai Unió kulcsproblémáját.
Sarec gratulált Jansának a győzelemhez, de megismételte korábbi nyilatkozatát, mely szerint nem lép koalícióra a jobboldali politikussal.
Azokat a pártokat azonban, amelyek vele hasonló elveket vallanak, koalícióra hívta.
A harmadik helyen végzett szociáldemokraták elnöke, Dejan Zidan ügyvivő mezőgazdasági miniszter a párt rossz szereplése miatt lemondott pártvezetői tisztségről.
Miro Cerar ügyvivő kormányfő, akinek pártja közel 10 százalékkal a negyedik helyen végzett, azt mondta: pártja fontos szereplője maradt a szlovén politikának és a parlamentnek.
Borut Pahor szlovén államfő vasárnap annak a reményének adott hangot, hogy Szlovéniában mielőbb meg tud alakulni az új kormány. Már a jövő hét elején nem formális konzultációra hívja a választások relatív győztesét - jelentette ki.
Pahor, mint mondta, elvárja, hogy az országos választási bizottság a héten nyilvánosságra hozza a hivatalos eredményeket, hogy már pénteken elrendelhesse a parlament alakuló ülésének összehívását, amelyet így június 22-23-án megtarthatnak. Ezt követően konzultációt folytat majd a parlamentbe bejutott pártokkal a kormányalakítást illetően.
Pahor azt szeretné, ha már a nyáron létrejönne egy új sikeres koalíció, amely őszre szembenézhetne a belföldi és külföldi kihívásokkal, amelyekből szerinte van bőven.
Pahor korábban kijelentette, hogy először a választások relatív győztesének ad kormányalakítási mandátumot, hogy "érvényesülhessen a választók akarata".
A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia. Majd az államfőnek ezt követően harminc nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére. Annak megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.
Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő kormány ügyvivői feladatot lát el.