Külföldi újságírók jelenlétében több robbantást hajtottak végre a kínai határ közelében, az ország északkeleti részében fekvő hegyek mélyén épült kísérleti telep három alagútjában és a környéken lévő megfigyelőtornyoknál.
A telep felszámolását Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Donald Trump amerikai elnökkel tartandó júniusi csúcstalálkozója elé időzítette. A létesítmény bezárására vonatkozó döntés pozitív visszhangot váltott ki, annak ellenére, hogy a lépés nem visszafordíthatatlan, és számos más intézkedésre is szükség van, hogy Phenjan eleget tegyen Trump elnök követelményeinek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésével kapcsolatban.
A kísérleti telep bezárása előtt Phenjan csütörtökön élesen bírálta Mike Pence amerikai alelnököt, aki a hét elején egy interjúban azzal fenyegette meg Észak-Koreát, hogy ha nem mond le az atomfegyverről, akkor Líbia sorsára juthat. Cso Szon Hui, az észak-koreai külügyminisztérium észak-amerikai főosztályának főigazgatója politikai fajankónak nevezte az amerikai alelnököt.
A június 12-re Szingapúrba tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó előkészítése nem zökkenőmentes, miután mindkét fél kifogásokat kezdett találni és szigorította álláspontját. Trump kedden találkozott a Fehér Házban konzultáció céljából Mun Dzse In dél-koreai elnökkel, majd közölte, hogy csúszhat a csúcstalálkozó.
A külföldi újságírók - dél-koreai, amerikai, kínai, orosz és brit riporterek, illetve televíziós forgatócsoportok - meghívásával Phenjan nyilvánvalóan azt reméli, hogy világszerte megjelennek a kísérleti telep lerombolásáról - közöttük a három bejárat berobbantásáról - készült felvételek - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség, amelynek forgatócsoportja szintén jelent volt az eseményen.
Észak-Korea nemzetközi szakértőket nem hívott meg az eseményre, ami az AP szerint csökkenti a Phenjan által tett engedmény értékét.
Egyelőre nem erősítették meg, hogy Kim Dzsong Un személyesen jelen volt-e a létesítmény lerombolásánál.
A kíséreti telep bezárásáról Mun Dzse In és Kim Dzsong Un április 27-i panmindzsoni csúcstalálkozóján állapodott meg, és a két vezető ugyanott megegyezett a koreai háborút (1950-1953) lezáró végleges békeszerződés megkötéséről és a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről.
Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első kísérleti atomrobbantását, majd ezt még további öt követte, a legutóbbi tavaly ősszel.
Szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy a kísérleti telepet valóban használhatatlanná tették-e. A tamáskodók szerint Phenjannak a hat kísérleti robbantás után már nincs szüksége a punggje-ri telepre, és szükség esetén rövid idő alatt újjá is lehet építeni.
Mások azt emelik ki, hogy Észak-Korea előfeltételek nélkül vállalta az üzem lerombolását, illetve anélkül, hogy bármit kért volna cserébe az Egyesült Államoktól, ami szerintük arról tanúskodik, hogy a phenjani rezsim komolyan gondolja változtatási szándékát.