Ivan Korčok szlovák külügyi államtitkár szerint nem tekinthető csupán egyszerű gesztusnak, hogy az osztrák diplomácia vezetőjének első hivatalos útja Pozsonyba vezetett, hanem ez egy olyan lépés volt Karin Kneissl részéről, amely megalapozhatja a két ország közös jövőjét.
„A földrajzi közelségnek nagy értéke van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a miniszterasszony nem közúton, hanem vasúton érkezett ma hozzánk” – hívta fel az újságírók figyelmét a szlovák külügyi államtitkár a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.
„A világ két, egymáshoz legközelebb elhelyezkedő fővárosából jövünk, s ezt éreznünk kell” – válaszolta Karin Kneissl, majd kitért a két ország közti bilaterális kapcsolatokra.
Ausztria a második legnagyobb beruházó államnak számít Szlovákiában, az osztrák beruházások értéke eléri a hétmilliárd eurót.
A külügyi találkozón az Európát leginkább foglalkoztató migráció témája is megkerülhetetlen volt. Karin Kneissl szerint Sebastian Kurz osztrák kancellár sem tartja egyértelműen jó döntésnek a menekültek kvóták szerinti elosztását. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy
Bécs egy arany középút elfogadását szeretné elérni, amely során nem csupán a kvóták érvényesülnének.
Ausztria egy olyan csomag kialakítását szorgalmazza, amely megoldást nyújt az afrikai országokból, elsősorban Líbiából való elvándorlásra. A szlovák külügyi államtitkár és Karin Kneissl is hangsúlyozta, hogy a menekültkérdés megoldásában nem szabad figyelmen kívül hagyni a demográfiai változásokat sem.
Az osztrák külügyminiszter a visegrádi csoporttal kapcsolatban megjegyezte, az Osztrák Szabadságpárt részéről már korábban felmerült, hogy Ausztria is csatlakozzon a V4-ekhez.
„Ám ahogy figyelem a V4-ek tevékenységét, az a benyomásom, hogy nincs igény a bővítésre, és a mi oldalunkról sincs jelenleg erre irányuló javaslat”
– tette hozzá Kneissl. Fontosnak tartja azonban, hogy az Európai Unión belül kisebb egységek közt is aktív legyen a párbeszéd.
Karin Kneissl megemlítette, Ausztria továbbra is elutasítja az atomenergia használatát, de tiszteletben tartja azt, hogy a többi országban miként állítják elő az energiát, mert – mint fogalmazott – a Lisszaboni szerződés is kimondja, hogy az energia a nemzetállamok saját felelőssége.