Oroszország a harmadik világháborút kockáztatná, ha megtámadná a Baltikumot

Infostart
2017. december 21. 18:58
Az InfoRádió által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő cáfolta azokat az információkat, amelyek a német sajtóban, hírszerzési információkra hivatkozva jelentek meg arról, hogy a szeptemberi orosz hadgyakorlat a balti államok lerohanásának próbája volt.

Oroszországnak két számottevő ereje maradt meg: a katonai erő, valamint a kőolaj és földgáz – mondta az InfoRádiónak Nógrádi György.

„Ez az Oroszország nem az, ami valaha a Szovjetunió volt”

– tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Hagyományos fegyvereserő tekintetében lemaradt a NATO-tól, de gyors ütemben fegyverkezik. Az országnak jelenleg 2750 harckocsija van, míg a NATO-nak 7500 – emelte ki. Szerinte, amikor a sajtó azt prognosztizálja, hogy Oroszország lerohanja a Baltikumot, annak politikai és nem szakmai motivációi vannak.

Bár a közép-európai országok hadi technikája jelentős részben az egykori Szovjetunióból származik, a rendszerváltás óta eltelt több mint 27 év alatt ezek az államok fokozatosan cserélték le ezeket, döntő többségük már a nyugati technikát vásárolja – magyarázta Nógrádi György.

Az Egyesült Államoknak jelenleg 177 országban 800 katonai bázisa van,

így körbe van véve Európa perifériái és Oroszország déli része is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Amerika rakétavédelmi rendszereket is kiépített, és hagyományosan haderőt tart az orosz határoknál, amely a NATO-orosz alapszerződésbe ütközik. Ráadásul egyre több erőt állomásoztat a volt szocialista országokban azzal a céllal, hogy politikai és katonai nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Nógrádi György hangsúlyozta: a szeptemberi – fehéroroszokkal közös – orosz hadgyakorlatban akkora erő vett részt, mely

fizikailag képtelen lenne a három balti ország elfoglalására.

A NATO és Oroszország közötti megállapodás azt tartalmazza, hogy a felek bármikor átmehetnek a másik fél területére megnézni a gyakorlatot, ez most is megtörtént. Bár Oroszország nyugati részén, a Baltikum határához közel hajtották végre, a hadgyakorlat nem veszélyeztette a térség függetlenségét – tette hozzá.

A szakértő szerint meg lehet lepni a NATO-t, hiszen amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, a szövetség hírszerzése nem értesült róla időben, hiszen Oroszországban minden hálózaton keresztül történő kommunikációt letiltottak, mindent kézzel vagy írógépen írtak, és futárral továbbították az üzeneteket – mondta Nógrádi György.

Ha megtámadnának egy NATO-tagállamot, az a harmadik világháború kitörését jelentené

– véli a szakértő.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Oroszország a harmadik világháborút kockáztatná, ha megtámadná a Baltikumot
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást