A jogszabályalkotás állandóvá tette azokat az ideiglenes intézkedéseket, melyek az elmúlt időszakban a különböző rendőri szolgálatok jogkörének bővítését biztosították. Erre azért volt szükség, mert így – megőrizve a hatékony terrorelhárításhoz szükséges eszköztárat – megszüntethették Franciaországban a hatszor meghosszabbított szükségállapotot.
Ennek gyakorlati haszna is van, ugyanis ha a sokáig fennálló szükségállapotban bármi történik, az állam nem tudott volna lépni, már csak háborús állapotot lehetett volna hirdetni.
A törvény hatékonysága azonban kétséges, hiszen a szükségállapot bevezetése óta Franciaországban majdnem 10 olyan törvényt hoztak, amellyel növelték a rendőri intézkedések és a különleges terrorelhárító osztagok jogkörét. Úgy, hogy
a francia titkosszolgálat az egyik legerősebb terrorelhárító szerv világszerte,
az egyik legközpontosítottabb és az egyik legjobban működő. A törvény tehát nem biztos, hogy a terrorellenes harc hatékonyságát használja.
Franciaországban a legnagyobb vita a jogszabállyal kapcsolatban a visszaélések körül alakult ki. Sokan úgy vélik, hogy hiányzik az a kontroll, amit a törvényhozás a végrehajtó hatalom felett gyakorolt ezidáig. Másrészről ezek az intézkedések kimagasló eredményeket értek el a terrorelhárítás vonatkozásában.
„Tizennégy terrortámadást akadályoztak meg, ez kimondottan köthető a meghosszabbított jogkörökhöz,”
volt tehát haszna ezeknek – mondta az egyetemi docens.
Felhívta a figyelmet: meg kell majd találni az egyensúlyt, amellyel vissza lehet venni az ellenőrzést.
Jelenleg utólagos normakontrollal ellenőrzik a szerveket, tehát például egy házkutatás esetén utólag vizsgálják az intézkedés jogosságát.