A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint a németek 66 százaléka elégedetlen, 28 százaléka elégedett a múlt vasárnapi Bundestag-választás eredményével. Négy évvel ezelőtt, a 2013 szeptemberében tartott Bundestag-választás után 55 volt az elégedettek, 41 százalék az elégedetlenek aránya.
Pártok szerinti bontásban az elégedetlenek aránya a szociáldemokraták (SPD) táborában a legmagasabb, 78 százalékos. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség szavazói körében az országos átlagnak megfelelő az elégedetlenek aránya.
A legkisebb, 36 százalékos arányt a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD táborában mérték.
Az adatok egybevágnak az egyes pártok választási szereplésével; míg az SPD a második világháború utáni történetének legrosszabb eredményét (20,5 százalék) érte el a Bundestag-választáson, az AfD története legnagyobb sikerét aratta, másodszori próbálkozásra bejutott a szövetségi parlamentbe, és 12,6 százalékos eredményével a harmadik számú politikai erő lett a CDU/CSU és az SPD után.
A ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának új adatai szerint a németek csaknem háromnegyede nem számít arra, hogy az AfD bejutása egy sikersorozat kezdete: 72 százalék szerint a Bundestag újonca nem lesz hosszabb távon sikeres, és csupán 23 százalék számít tartós sikerre.
Az AfD-választókat megosztja a kérdés, 47 százalék szerint pártjuk sikeres lesz hosszútávon, 44 százalék szerint pedig nem lesz sikeres.
A németek 60 százaléka szerint a Bundestag többi pártjának nem szabad együttműködnie az AfD-vel. Az elzárkózás gondolatát 35 százalék utasítja el, köztük az AfD-szavazók 85 százaléka.
Az AfD különösen a keleti tartományokban, a volt NDK területén szerepelt jól, ott a szavazatok 20,5 százalékát szerezte meg, ezzel a második erő az Angela Merkel vezette CDU után. Nyugaton viszont támogatottsága elmarad az országos átlagtól, a szavazatok 10,7 százalékával a negyedik helyen áll, a CDU/CSU, az SPD és a liberális FDP után.
A német egység napja (október 3.) közeledtével a Politbarometer-kutatásban az ország keleti és nyugati része közötti viszonyról alkotott véleményeket is vizsgálták. Az adatok alapján a németek 50 százaléka úgy érzi, inkább az eltérések jellemzőek, míg 45 százalék szerint a két országrész közti hasonlóság a meghatározó. Négy évvel ezelőtt 55 százalékos többségben voltak azok, akik a hasonlóságot tartották erősebbnek, az inkább eltéréseket, különbségeket érzékelők aránya 41 százalék volt.
Az egykori NDK területén a lakosság 57 százaléka úgy érzi, 1990 óta nem sikerült megoldani az újraegyesítés gondjainak legnagyobb részét, míg részét, és 40 százalék tartja sikeresnek a folyamatot. Az ország nyugati részén ugyanez az arány 50:46 százalék.