Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint az észak-koreai vezető a saját hatalmát akarja bebiztosítani a mostani nukleáris rakétakísérletekkel. Csoma Mózes azt mondta: Phenjan tárgyalni akar az Egyesült Államokkal, és alkut kötni.
„Mindez a 80-90-es időszakában kezdődött. Az észak-koreaiak úgy gondolták, hogy azt az országot, ami ténylegesen nukleáris kapacitással rendelkezik, azt az Egyesült Államok részéről még soha nem érte támadás. Ha megnézzük Szaddam Husszein vagy Kadhafi végzetét, megerősítik azt az észak-koreai álláspontot, hogy szükségük van valami elrettentő erőre, hogy az amerikaiak komolyan vegyék az országot, és kétszer is meggondolják, hogy lehet-e, érdemes-e Észak-Korea ellen ugyanazokkal a módszerekkel fellépni, mint például Szaddam Husszein ellen.”
A nemrégiben Dél-Koreában járt szakértő úgy látja, tíz koreaiból tíz szerint nem lesz háború a térségben. Ha mégis, akkor annak a szíriai konfliktusnál tapasztalthoz képest is súlyosabb következményei lehetnének.
„Ha ez megvalósulna, lényegében pár óra alatt több millió áldozatot okozna, elsősorban a félsziget déli részén az észak-koreai válaszcsapás következtében, és egy elhúzódó, olyan válsággócról, ami mellett a szíriai válság eltörpülne, hatalmas menekültáradatot és a világgazdaságot érintő turbulenciát okozna. Megoldás mindenképpen a diplomáciai úton, a tárgyalóasztalnál jöhet létre, ugyanakkor az Egyesült Államoknak el kell fogadnia azt, a kétségtelenül nem túl szimpatikus tényt, hogy Észak-Koreát de facto atomhatalomként kell kezelni. Kétoldalú tárgyalásokba kell bocsátkoznia azzal a rezsimmel, ami kétségkívül meglehetősen visszataszító és a világ egyik legelnyomóbb diktatúrája.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának mai ülésén ismét napirendre kerülnek az Észak-Koreával szembeni esetleges büntető intézkedések.