„A gázolásos merénylet rendkívül népszerű lett Európában: nem számolva az Izraelben elkövetett merényleteket már 16 ilyen típusú merénylet volt” - idézte fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.
Tálas Péter úgy látja,
Európa egész egyszerűen még nem készült fel az ezekre való védekezésre.
A szakértő úgy látja, az, hogy a merénylők furgonnal támadnak, azt jelzi, hogy nem képzett terroristák követik el.
A képzett terroristák ugyanis általában robbanószerkezetet próbálnak létrehozni és felrobbantani, mert azzal sokkal nagyobb a pusztítást lehet elérni – indokolta.
Hozzátette: a gázolásos merényletekkel együtt jár, hogy olykor-olykor késekkel is felfegyverkeznek a támadók, amikkel további pusztításokat próbálnak végrehajtani. Ez szintén mindenképpen azt jelenti, hogy nem egy nagy terrorcsoport vagy terrorszervezet megszervezett eseményével állunk szemben, hanem ötletszerű, néhány ember, de még inkább egyedüli, magányos farkasok tevékenységével – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.
Tálas Péter úgy látja, az, hogy a hétfő hajnali merénylet egy mecset előtt, a ramadáni esti ima időszakában történt, arra utal, hogy most muzulmánok ellen követhettek el merényletet.
A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a dzsihadista terrorizmusnak Európában döntően az a célja, hogy egyfajta polgárháborús állapotot hozzon létre.
„Azt szeretnék elérni, hogy a szélsőséges muszlimok, muzulmánok vagy dzsihadisták összetűzzenek a többségi társadalom szélsőségeseivel. Ilyen értelemben a mostani eset figyelmeztető abból a szempontból, hogy eddig ilyen válaszok nem jöttek. Nagyon rossz lenne, ha a közbeszédet és általában a terrorizmus tematizálását a szélsőségesek vennék át. Erre a brit társadalomnak oda kell figyelnie” - figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.
Muszlim-muszlim támadás is lehet a háttérben
„Ez az első ilyen alkalom az elmúlt időszakban. Ettől függetlenül a muszlim-muszlim terrorizmus gyakorlatilag több áldozatot szed a világban, mint amennyit Nyugat-Európában az európai állampolgárok közül” - emlékeztetett Feledy Botond külpolitikai elemző.
Ezért azt sem látja kizártnak a külpolitikai elemző, hogy
akár egy közel-keleti terrorszervezet valamilyen új elképzelése áll a hétfő hajnali gázolás hátterében,
mint ahogy azt sem, hogy az Iszlám Állam ilyen módon próbálja kiszélesíteni a támadási palettáját.
De azt sem lehet teljesen kizárni sem most, sem egy későbbi alkalommal, hogy alakulnak olyan ellen-erőszakcsoportok, akik esetleg a terroristák saját eszközeit kívánnák bevetni ellenük – tette hozzá Feledy Botond.
„Azt nem szabad elfelejteni, hogy itt az észak-ír hadsereg és a különböző szeparatista-terrorizmus bőségesen hagyott nyomot mind a rendvédelmi szervek felkészültségében, mind pedig abban, hogy a társadalom erre hogyan fog reagálni. A szélsőjobboldali mozgalmaknak is óriási története van, így elképzelhető egy ilyen csoportosulás is” - mondta a külpolitikai elemző.