Orbán Viktor a csütörtöki NATO-csúcstalálkozó keretében találkozik Donald Trumppal - mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ez lesz az első találkozó a magyar miniszterelnök és az USA elnöke között.
Trump a patkánylyukban
Példátlan biztonsági intézkedések közepette érkezett meg a Donald Trump vezette amerikai küldöttség szerda délután Brüsszelbe, ahol csütörtökön az új elnök beiktatása óta első alkalommal találkoznak az észak-atlanti szövetség 28 tagállamának vezetői - írja a BruxInfo.
A brüsszeli közlekedési vállalat sajátos módon hozta a helyiek tudomására néhány metróállomás ideiglenes bezárását. „Donald Trump látogatása miatt zárva” - tudatta szerda délután egy három nyelven kiplakátolt transzparens az uniós intézmények tőszomszédságában lévő Schuman-téri metrómegállóban. (Trump egy botrányt kavart korábbi nyilatkozatában, a terroristákra utalva „patkánylyuknak” nevezte Brüsszelt).
Az amerikai elnököt – aki januári hivatalba lépése óta először hagyta el Amerikát – a hosszú útra elkísérte első feleségének, a cseh származású Ivana Trumpnak az üzenete, mindenki értésére adva, hogy exférje nem nagyon szeret kimozdulni az otthonából.
„Donald Trump olyan, mint a jó francia bor. Nem tesz jót neki a mozgatás és a szállítás” - üzente twitteren a volt feleség.
Trump, aki csütörtökön együtt ebédel Emmanuel Macronnal, az újonnan megválasztott francia elnökkel, vélhetően már túl lesz egy pohár francia boron, amikor délután sor kerül bemutatkozására a NATO új, 1,1 milliárd euró költségvetéssel felépített székházának avatásán. Az ünnepségen – amelytől biztonságos távolságban tartják a sajtót – a 28 tagállam vezetői két emlékműről is lerántják majd a leplet: egyiket a 2001. szeptember 11. terrortámadás, a másikat a Berlini fal leomlásának emlékére alkották, és ebből az alkalomból Donald Trump és Angela Merkel német kancellár mond majd beszédet.
A ceremónia mindenesetre jó felvezetése lesz a három órás időtartamra tervezett csúcsvacsorának, amelynek margóján két, nem a nyilvánosságnak szánt dokumentumot is elfogadnak a 28 szövetséges ország vezetői. Diplomáciai források szerint mindkettő lényegében a NATO létjogosultságát és az európai szövetségesek pénzügyi kötelezettségvállalását korábban megkérdőjelező amerikai elnök megnyugtatását szolgálja.
Cserébe a szövetségesek pedig arra számítanak, hogy Donald Trump hitet tesz majd a kollektív védelem elve mellett, amelynek értelmében, ha egy tagállamot agresszió ér, a többiek egy emberként a segítségére sietnek.
„Meg szeretnénk mutatni Trumpnak, hogy az európaiak nem potyautasok”
- szögezte le egy európai szereplő. Az egyik dokumentumban a NATO tagjai ünnepélyesen megfogadják, hogy 2024-ig bezárólag a GDP 2 százalékára növelik védelmi kiadásaikat. Az egyébként már korábban kívánságként megjelölt 2 százalékos célnak jelenleg csak az Egyesült Államok, Görögország, Lengyelország és Észtország felel meg.
Magyarország korábban évi 0,1 százalékpontos növelést vállalt be a hadi kiadások terén, amit lehet, hogy valamelyest felül kell majd vizsgálni. A szövetségesek azt is vállalják, hogy a védelmi költségvetésük legalább 20 százalékát a katonai-védelmi eszközök fejlesztésére fordítják majd. Az eddigiekhez képest változást jelent majd az, hogy a NATO figyelemmel is fogja kísérni a vállalások teljesítését – mutatnak rá diplomáciai források.
Jelenleg a közös költségek 75 százalékát az USA fedezi.
És bár az európaiak együttes védelmi kiadásai elérik az amerikai költés 50 százalékát, a kimutatható eredmény tekintetében csak 15 százalékon állnak. Éppen ez az egyik érv jelenleg a közös európai védelmi politika mellett.