A Rasszizmus Elleni Európai Hálózat úgynevezett árnyékjelentésének összefoglalójában kiemelték, Németországban tavaly 3729 támadást regisztráltak menedékkérők és menekültek ellen. Finnországban 2015-ben 47 támadásról érkezett bejelentés befogadóközpontok ellen, Svédországban 43 gyújtogatás történt, de sok más országból, például Magyarországról vagy Nagy-Britanniából is jelentettek támadásokat,
utóbbiban sok esetben kelet- és közép-európai uniós polgárok voltak az áldozatok.
A bevándorlóknak számos akadállyal kell megküzdeniük ahhoz, hogy munkát vállalhassanak, nehezíti a helyzetüket a diszkrimináció és a képzettségük elismertetése, problémát jelentenek a menekültstátusuk jelentette korlátozások és a nyelvi akadályok. A végül álláshoz jutók közül sokakat kizsákmányolnak, a nők és a kiskorúak különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Részben a hatékony integrációs intézkedések hiányának az eredménye, hogy jelentős különbség van az uniós állampolgárok és a migránsok foglalkoztatottsági mutatói között - olvasható a dokumentumban.
A brüsszeli székhelyű szervezet rámutatott, hogy számos országban megnőtt a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak támogatottsága, és ezek adják meg az alaphangot a bevándorlásról szóló vitában, ami azzal jár, hogy
a migránsellenes kijelentések elfogadhatóvá, a fősodorbeli politika részévé váltak.
Kiemelték, ebben az internetes közösségi médiában terjesztett, riasztó és kattintásvadász álhíreknek is nagy a szerepük.
A jelentés szerint a franciaországi és belgiumi merényletek óta jelentősen fokozódott az iszlám- és bevándorlásellenes retorika több helyen, például Magyarországon. Ezen retorika sajtóbeli jelenléte még aggasztóbb az olyan országokban, ahol
"a médiát komoly állami befolyás és oligarchikus viszonyok jellemzik, mint Bulgáriában vagy Magyarországon".
Egyes politikusok nyíltan arról beszélnek, hogy a bevándorlók, köztük bűnözők, élősködők, erőszakot elkövetők "veszélyt jelentenek a kontinensre és ezért minden áron meg kell őket akadályozni a letelepedésben" - közölte az ENAR, és felhívta a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd gyakran büntetlen marad. Problémaként azonosították azt is, ha a bevándorlókra "illegális" migránsként hivatkoznak, ami burkoltan kriminalizálja őket.
Rámutattak, ezen tényezők következtében meredeken visszaesett a közvélemény szimpátiája a migránsok iránt több uniós tagállamban.
Az elemzés említette Magyarországot annak kapcsán, hogy az EU egyes tagállamai - Magyarország mellett Svédország és Dánia - bel- és külföldi hirdetési kampányokban tették nyilvánvalóvá, hogy "nem látnak szívesen bizonyos migránsokat". A jelentés szerint a magyarországi plakátkampány fő üzenete az volt, hogy veszélyt jelentene több bevándorló befogadása.
Emlékeztettek arra is, hogy Magyarországon tíz év börtönre ítéltek egy szíriai férfit, aki a bíróság szerint terrorcselekményt követett el azzal, hogy a röszkei határátkelőnél kövekkel dobálta meg a rendőröket.
Magyarország, Bulgária és Lettország kapcsán kiemelték, hogy a bűncselekményeket elszenvedett migránsok támogatására nem állnak rendelkezésre a megfelelő struktúrák. Az ENAR emellett azt is sérelmezte, hogy
a magyar hatóságok etnikai alapú szűrést végeztek 2015 nyarán a Keleti pályaudvarnál,
ahol a rendőrök a színesbőrűeket nem engedték belépni az állomás területére.