Véres támadás nyomán gondolhatják át a szerepvállalást

Infostart
2017. április 25. 20:00
Több, mint 15 évvel azután, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozása nyomán felszámolták a tálibok uralmát, még mindig ingatag Afganisztán. Ezt bizonyítja az a merész támadás, amelynek során tálib harcosok több, mint 100 afgán katonát mészároltak le egy katonai támaszponton.

Katonáknak álcázták magukat, akik sebesült társuknak kérnek ellátást – így jutott be 10 tálib támadó Mazar-i-Sarif afgán város egyik katonai támaszpontjára pénteken.

Ami ezután következett, azt nehéz felfogni. A kis létszámú tálib kommandó valóságos vérfürdőt rendezett, és a hivatalos adatok szerint 100, más adatok szerint akár 200 afgán katonát és hallgatót ölt meg.

A káoszban egy ideig nem lehetett tudni, ki volt a barát és az ellenség, és a bázis parancsnokának nagy körültekintéssel kellett vezényelnie a védelmi műveletet. Hihetetlen, de 3 órába került, hogy végezzenek a kis létszámú tálib csapattal.

A szélsőségesek pénteken, a muszlim imanapon támadtak rá a bázis mecsetjében imádkozó katonákra.

A sokkoló eset nyomán lemondott Abdullah Habibi védelmi miniszter és Kadam Sah hadseregparancsnok. A helyzetért tehát a kormányból valaki vállalta a felelősséget, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne további hasonló támadásokra számítani.

Az afgánok körében most nagy a harag és sokan kétségbevonják, hogy a kormány képes garantálni a biztonságot az országban.

Az amerikai kormány becslése szerint míg a kormány korábban az ország területének 72%-át ellenőrizte, ez most visszaesett 57%-ra.

Mindez azután következett be, hogy az amerikai vezetésű külföldi erők kivonták harcoló alakulataikat, bár továbbra is több mint 8000 ezer amerikai és 5000 NATO-katona van az országban.

Közben váratlanul Afganisztánba érkezett James Mattis amerikai védelmi miniszter. Mattis sajtótájékoztatóján az oldalán álló John Nicholson tábornok, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka Oroszországot vádolta meg azzal, hogy fegyvereket juttat a táliboknak.

A Szovjetunió a 80-as években véres háborút vívott és veszített el Afganisztánban az akkor még az Egyesült Államok által támogatott mudzsahedek ellen, és az invázió egyik nyugaton is egyre inkább elfogadott célja az iszlám fundamentalizmus Közép-Ázsiába történő továbbterjedésének megakadályozása volt.

Közben Afganisztánban bírálják az amerikaiakat, akik áprilisban az arzenáljukban megtalálható legnagyobb hagyományos bombát dobták le az országban megjelent Iszlám Állam harcosaira – afgán képviselők szerint ugyanakkor a tálibokra kéne koncentrálniuk.

Kommentátorok szerint Mattis kabuli útja arra utalhat, hogy a Trump-kormányzat afganisztáni politikája átgondolására készülhet.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
10 tálib ölt meg 100 afgán katonát
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást