Az Egyesült Államokban a 60-as, 70-es években megindult egy nagyon erős környezetvédelmi mozgalom, ami elsősorban az országon belüli környezeti károk felszámolására törekedett. Európába később szivárgott át ez a nézet. Mára azonban megcserélődtek az arányok – mondta Faragó Tibor.
A környezetügyi diplomata úgy látja,
a globális klímaváltozás ügyét sem az új elnök, sem a stábja nem tartja komoly ügynek.
Kifejtette: az ottani környezetvédelmi ügynökség élére eleve egy klíma-szkeptikus embert nevezett ki Donald Trump. Az Egyesült Államok gazdasági és egyéb ügyekben jobban bezárkózik, önellátóbb akar lenni az energia területén. Van egy olajvezeték, amivel kapcsolatban az új elnök úgy döntött, hogy hosszan át kell vezetni az Egyesült Államok területén.
Mindez az egyetemi tanár szerint azt jelzi, hogy nemcsak a szénlobbi, hanem az energiatermelés más területein is vannak ennek előzményei.
„1992-ben az Egyesült Államok akkori elnöke, az idősebb Bush, nem csatlakozott a Biológiai Sokféleség Egyezményhez, és azóta sem részese annak. Ugyanez történt 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyvvel: az éghajlat-változási együttműködés folytatását Clinton elnök és Al Gore elfogadták, de a republikánus többségű kongresszus kiszavazta ebből az Egyesült Államokat” - idézte fel a környezetügyi diplomata.
"Most pedig a párizsi megállapodásból kíván kilépni az új adminisztráció. Az más kérdés, hogy egyelőre jogilag nem tud kilépni belőle, legfeljebb nem fogja végrehajtani"
- mondta.
Az Amerikai Egyesült Államok a világon a második legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó, az egy főre jutó gázkibocsátásban pedig az első.
Faragó Tibor emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok más országokhoz hasonlóan a Párizsi Megállapodásban semmilyen konkrét kötelezettséget nem vállal.
„Az ígéret az – és ez vonatkozik másokra is –, hogy konkretizálni fogják, mire hajlandóak 2020 után. Oroszország pedig a mai napig nem csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz, és néhány más ország – köztük néhány EU-tagállam – is késlekedik a ratifikációval” - mondta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára.
„Ezzel együtt ha az Egyesült Államok tovább növeli a részesedését a globális környezetterhelésből, akkor az nagyon nem fog jót tenni a világnak, és az Egyesült Államoknak sem”
- véli a környezetügyi diplomata.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!