Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés – unióból való kilépés folyamatát szabályozó – 50. cikkelyének aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, amelyhez a tavalyi referendum nyomán nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
Ezt azonban többen kifogásolták a londoni felsőbíróság előtt, a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségével érvelve.
Az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberben a kereset kezdeményezőjének, a londoni City egyik befektetési társaságát vezető Gina Millernek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
A kormány azonban fellebbezett a végzés ellen, állítva, hogy a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, ők pedig szavazatukkal a kormányt hatalmazták fel a folyamat megkezdésére.
Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti az első fokon eljáró londoni felsőbíróság végzését, és parlamenti jóváhagyáshoz köti az 50. cikkely aktiválását, a brit kormány jogi képviselője szerint egy "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével és gyors elfogadtatásával ez megoldható, így nem feltétlenül borulna a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend.