Az IRES közvélemény-kutató cég exit pollja szerint a PSD 45,9, szabadelvű szövetségese, az ALDE pedig 6,3 százalékos támogatást szerzett, míg a jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8, az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 9,2 százalékot ért el. A Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP) az IRES az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 4,6 százalékon, a másik exit poll felmérést végző CURS pedig hat százalékon mérte.
A vasárnapi törvényhozási választásokon a névjegyzékben szereplő 18,9 millió választópolgár 39,5 százaléka járult urnákhoz. A részvételi arány több mint két százalékponttal elmaradt a négy évvel ezelőtti választásokétól. A jelentős magyar közösséggel rendelkező megyék közül a székelyföldi Hargita megyében a részvétel öt százalékkal haladta meg az országos átlagot, és átlag fölött sikerült a mozgósítás Biharban és Szilágyban is.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke az urnazárás utáni nyilatkozatában egyértelműnek tartotta, hogy a választók az ő pártját ruházták fel a kormányalakítás feladatával. Hozzátette: ennek érdekében tárgyalni fognak a Calin Popescu Tariceanu vezette szabadelvű ALDE-val. A PSD a választások előtt nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis a jobbközép liberálisok által hatalomra juttatott Klaus Iohannis államelnök már október elején leszögezte: nem fog kormányalakítással megbízni olyan személyt, akit elítéltek vagy bűnvádi eljárás alatt van. Dragneát áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Alina Gorghiu, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt elnöke rövid nyilatkozatában kijelentette: a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfő-jelöltként támogatott Ciolos miniszterelnök maradhat vagy sem.
A választások győztesének nevezte magát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amelynek elnöke, Nicusor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként a harmadik legnagyobb politikai erő lesz a román parlamentben.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt hangsúlyozta kolozsvári nyilatkozatában, hogy megfordult a magyar szavazatok romániai apadási tendenciája, és a szövetségnek sikerült a magyarság romániai számarányának megfelelő képviseletet biztosítania a parlamentben. Megjegyezte: az MPP-vel való összefogás, a szórvány és a tömb összefogása meggyőzte a magyar embereket arról, hogy az RMDSZ és partnerei elkötelezettek a magyar ügy iránt, elkötelezettek az iránt, hogy Romániát jobbá tegyék.
"Holnaptól vár egy olyan munka, ami a következő négy esztendőben nem szólhat egyébről csak a közjóról, közérdekről, és a magyar érdek képviseletéről" - jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a választások végeredményének közzététele előtt nem kívánt arról nyilatkozni, hogy kormányon vagy ellenzékben folytatja munkáját a szövetség. Egy olyan szerződés megkötését tartotta a legfontosabb célnak a román többség és az erdélyi magyarok között, amelyik mindenki számára egyenlő jogokat, esélyegyenlőséget biztosít, a magyar közösség számára pedig az identitásmegőrzés biztonságát nyújtja.
Biró Zsolt, az RMDSZ-szel összefogva induló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja jól döntött, amikor az RMDSZ-szel való együttműködés útját választotta. Kijelentette: az MPP által hangsúlyosan képviselt célok bekerültek a közös választási programba, és bízik abban, hogy ezeknek hangot tudnak adni a bukaresti törvényhozásban. Az RMDSZ és a MPP együttműködési megállapodásának megfelelően a polgári pártnak két képviselője lesz a parlament alsóházában, akik az RMDSZ frakcióban fejtik majd ki tevékenységüket.