Az a javaslat, amely kivezetné az árszabályozást, a hatósági árakat a villamosenergia-piac kiskereskedelmi szegmensében, egy ötéves átmeneti időszak után valósulna meg és nem járna automatikusan – mondta a Bruxinfó főszerkesztője.
„A tagállamoknak be kellene jelenteniük az Európai Bizottságnak, hogy vannak árszabályozások, ilyen például a rezsicsökkentés, és meg is kell indokolni, miért tartja ezt a kormány szükségesnek."
Gyévai Zoltán hozzátette, az Európai Bizottság viszont abból indul ki, hogy csak a védett fogyasztókról, tehát a szociálisan hátrányos fogyasztókról vagy háztartásokról lehet szó, akik nehezen tudják megfizetni a villamos energia árát. Hozzátette, nem lenne tehát garantált az ötéves átmeneti időszak, hanem meg kellene küzdeni az Európai Bizottsággal.
Mint a Bruxinfó főszerkesztője kiemelte, ez egy javaslat, aminek még át kell mennie a jogalkotási mechanizmuson; az Európai Parlamenten és a Tanácson is. Ehhez minősített többség és együtt döntés szükséges.
„Ha 28 tagállam leül és megbeszél valamit, az még nem jelenti a történet végét, hiszen az Európai Parlamentnek ugyanolyan jogosítványai vannak. A végén, amikor mindkét intézmény megszüli a saját álláspontját, azt még össze kell fésülni.”
A Bruxinfó főszerkesztője elmondta, nincs senkinek vétójoga, ami megnehezíti a magyar kormány helyzetét, hiszen össze kell tudni hozni egy blokkoló kisebbséget az Európai Bizottság javaslatával szemben. Gyévai Zoltán hozzátette, ez egyébként egy átfogóbb csomagnak egy eleme. Azt teszi bonyolulttá a tárgyalását, hogy mindenki látni fogja benne a számára előnyös és a hátrányos részeket.
„Az tudjuk, hogy több országban – Franciaországban, Szlovákiában – is van és többen – Romániában, Bulgáriában – volt korábban árszabályozás. Az pedig nem játszik a magyar kormány kezére, hogy több ország az IMF-fel kötött finanszírozási hitelmegállapodásának része volt az is, hogy az árszabályozást kivezessék” - fogalmazott Gyévai Zoltán.
További részletek az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában, szerdán este hét óra után.