Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson komoly hatással lehet a két nagy párt, a republikánus és a demokrata párt politikájára – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi docense, külpolitikai szakértő.
„Érdekes módon szerintem inkább a republikánus párt van paradox módon abban a veszélyben, hogy ott valamifajta nagyobb mozgás történik. A demokrata párt ha kielemzi ezeket a dolgokat, végül is az 5-6 millió szavazót visszaszerezheti talán, vagy akár meg is lehet egy kicsit növelni komolyabb munka nélkül. A republikánusoknál viszont ez a fajta koalíció, ami Trump mögött van, nem valószínű, hogy még egyszer összejönne. Ezért valamit ki kell találniuk, hogy versenyképesek maradjanak az elnökválasztásnál. Most nem beszélünk arról, hogy a bebetonozott kongresszusi keretek miatt ott azért jobb helyzetben vannak” - véli Magyarics Tamás.
A külpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy Hillary Clinton veresége miatt a demokrata pártnak olyan értékekkel és témákkal kell foglalkoznia, amelyek közvetlenül érintik az embereket.
„Elhanyagolták azt, amire Donald Trump állandóan hivatkozott: munkahelyteremtés, a vállalatok visszahozása. Pontosan azok a kékgallérosok pártoltak el az úgynevezett kék fal államokból, akik stabilan demokratapárti szavazók voltak 2008-ban és 2012-ben” - hívta fel a figyelmet az ELTE egyetemi docense.
Magyarics Tamás szerint a mostani választási eredmény akár a kisebb pártok megerősödését is okozhatja.
„Az elitellenességet kellene valahogy leküzdeni, mert a republikánus pártnak a felső rétege nagyon határozottan az elithez tartozik – ezt a kérdést el kellene intézni. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, akkor sokan azt gondolják, hogy egyfajta szakadás lesz, leválik egy csoport, vagy egyszerűen harmadik párti jelöltekhez, a libertáriánusokhoz pártolnak át sokan, akik kevesebb kormányzati beavatkozást szeretnének” - véli a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás hozzátette: a következő évek nagy kérdése, hogy milyen lesz Donald Trump és a republikánus párt együttműködése.
Barack Obama, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke már csak pár hétig hozhat döntéseket – emlékeztetett Magyarics Tamás. Hozzátette: Barack Obama addig hozhat komoly döntéseket, ameddig az elektori kollégium december 19-én megválasztja Donald Trumpot az Egyesült Államok új elnökének.
„Az eddigiek alapján nem nagyon valószínű, hogy a törvényhozás és a szenátus nagyon lelkesen együtt működne a kormányzattal, hiszen az utóbbi években egy republikánus többség gyakorlatilag zsigerből megkontrázott mindent, ami a Fehér Házból jött. Az új elnök már nem tehet semmifajta olyan lépést, ami a törvényhozással vagy akár elnöki rendelettel tudná befolyásolni az ország sorsát” - tette hozzá a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás kiemelte, hogy az átadás-átvételnek nincs kötött menetrendje.
„A kimenő, illetve a bejövő csapatokon múlik, hogy hogyan történik ez az átadás-átvétel. Jelen pillanatban nagyon civilizáltnak tűnik a folyamat. Barack Obama többször hangsúlyozta, hogy minden segítséget megpróbál megadni a csapatnak. Általában nem szokott túl barátságos lenni ez az átadás-átvétel. Ilyen volt 2000-ben is, amikor a Bill Clinton-féle stáb távozott, és George Bush érkezett az embereivel együtt” - emlékeztetett a külpolitikai szakértő.
Az ELTE egyetemi docense arról is beszélt, hogy kik lehetnek Donald Trump stábjának meghatározó tagjai.
„A fehér házi stábot gyakorlatilag Reince Priebus szervezi, aki a republikánus országos bizottság volt elnöke. A stábhoz jelenleg már 1500-1600 fő tartozik. Külpolitikai szempontból fontos a nemzetbiztonsági tanácsadó szerep, nagyon fontos ember a költségvetési hivatal elnöke, és rengeteg tanácsadó van. Gyakorlatilag minden elnöknek vannak olyan bizalmas tanácsadói, akiknek semmi különösebb rangjuk nincsen” - sorolta a szakértő, hozzátéve, az aktuális amerikai elnök szűkebb stábja hozza a legkomolyabb döntéseket.