A fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölő szervezet december harmadikára hirdette meg felvonulását. A parádé részleteit - hogy Észak-Karolinában pontosan hol és hány órakor akarják megtartani felvonulásukat - egyelőre nem tették közzé a honlapjukon, ám már a tény bejelentése is óriási felháborodást váltott ki republikánus és demokrata párti hívekben egyaránt. Az észak-karolinai republikánusok és demokraták közösen ítélték el a kezdeményezést. "Undorodunk, és a lehető leghatározottabban elítéljük ezt a szélsőséges ideológiát és a hozzá kapcsolódó akciókat" - olvasható abban a közleményben, amelyet Robin Hayes, az észak-karolinai republikánusok elnöke tett közzé közleményében. Hayes hangsúlyozta: "ezek a cselekedetek és átgondolt akciók fikarcnyit sem tükrözik a mi nagyszerű országunkat, és szemben állnak azokkal az erőfeszítésekkel, amelyekkel ismét naggyá tesszük Amerikát".
A közleményben a republikánus pártelnök leszögezi azt is, hogy az észak-karolinai republikánusok csatlakoznak az állam demokrata párti politikusaihoz és híveihez, s együttesen követelik, hogy "ezek a nem is észak-karolinai bajkeverők menjenek haza". Donald Trump és kampánycsapata szintén azonnal elítélte a Ku Klux Klan tervezett demonstrációját. "Mr. Trump és munkatársai változatlanul elhatárolódnak ezektől a csoportoktól és egyénektől, s a leghatározottabban elítélik gyűlöletkeltő üzeneteiket" - hangoztatta Donald Trump szóvivőnője, Hope Hicks.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a fajgyűlölő szervezet megpróbálta magát Trumppal és munkatársaival egy platformra helyezni. November elején például a Ku Klux Klan hivatalos lapja címoldalon biztosította támogatásáról az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpot.
A Ku Klux Klant 1865-ben alapította a konföderáció, tehát a rabszolgatartó déli államok szövetségének néhány katonája, és az 1870-es évekre már csaknem valamennyi déli államban voltak szervezetei, csoportjai. Fehér csuklyában, égő fáklyákkal vonultak és öltek meg fekete amerikaiakat. 1871-ben ugyan törvényi úton feloszlatták a szervezetet, de 1915-ben a georgiai Atlantában újraalakult, akkor már nem "csak" a feketéket, hanem a katolikusokat és a zsidókat is célkeresztjébe vette, meghirdette a kelet-európai bevándorlók üldözését is, majd az 1960-as évek elején, a polgárjogi mozgalmak idején éledt újra. S bár a szervezetet hivatalosan betiltották, becslések szerint mintegy ötezer titkos tagja van.