Az Egyesült Királyság kilépéséről döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, "amelyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat" – mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő Varsóban, a visegrádi országcsoport és Németország kormányfői találkozóján.
A vendéglátó miniszterelnök szerint hatékonyabb együttműködésre és reformokra van szükség egyebek közt a közös piac megerősítésében és a terrorizmus elleni harcban is.
Kompromisszumos megoldásokra van szükség, amelyek megerősítik a közösséget – mondta a lengyel kormányfő.
A sajtótájékoztatón másodikként megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy az uniónak két problémával kell egyszerre szembenéznie. Az egyik, hogy az EU nem tud megfelelő válaszokat adni a kihívásokra, köztük a pénzügyi válságra, a migrációra, a terrorizmusra. A másik gond, hogy a már létező szabályokat sem tartja be a közösség, köztük vannak a schengeni előírások, a költségvetési fegyelem, pénzügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok.
A miniszterelnök négy pontos javaslatot fogalmazott meg a megbeszélések előtt tartott tájékoztatón. Orbán Viktor a szigorú költségvetési fegyelmen és gazdasági stabilitáson alapuló politika fenntartását javasolta elsőként.
Mint mondta, az unióban "első helyre" kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
Az Európai Intézmények térjenek vissza az eredeti rendeltetésük szerinti feladatukhoz: a tanács vezesse a közösséget, a bizottság pedig maradjon a szerződés őre – mondta.
A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson "szükséges új politikákat", például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
A viták későbbi szakaszában dől el, hogy kell-e módosítani az unió alapszerződését – tette hozzá Orbán Viktor.
Robert Fico, az unió soros elnökségét ellátó Szlovákia miniszterelnöke azt mondta, szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között. A brexit utáni helyzetről tartandó pozsonyi 27-es csúcs a kormányfő elmondása szerint egy folyamat kezdete lesz, ahol egymáshoz közelíthetik a tagállamok különböző álláspontjaikat.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a gazdasági növekedés biztosítását, a közösségen belül meglévő jelentős jövedelmi, életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítésének fontosságát emelte ki. Jelezte, véleménye szerint is meg kell kezdeni a vitát a közös uniós hadsereg létrehozásáról.
A varsói sajtótájékoztatón utolsóként megszólaló Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, a brexit-népszavazás után azokat a dolgokat kell hangsúlyozni, amelyek összekötik a 27-eket.
A kancellár kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás "gondos előkészítése", ami igen fontos.
Megjegyezte: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács - az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület - szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, "néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa".
Angela Merkel első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek "központi jelentősége" van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót "tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról", de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.
Hozzátette, hogy természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen "humanitárius felelősségvállalásra" van szükség az EU részéről, és milyen "migrációs partnerséget" kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy "miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek".
A kancellár a Phoenix német országos köztelevízióban is közvetített tájékoztatón hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha "a jólét ígéretét jelenti".
Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, "egészen elől akar lenni" a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán "meghosszabbított munkapad" a világ más, fejlettebb régiói számára.
Ebben az ügyben "sok tennivalónk van", hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás.
Ezért - tette hozzá - végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem - mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján - 2017. március 25-én - zárhatják le hivatalosan - jelezte a német kancellár.
Angela Merkel a V4 csoport vezetőivel kezdett tárgyalás előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Varsói látogatása a szeptemberi pozsonyi találkozó előkészítését szolgáló egyeztetéssorozat része, amelynek keretében a héten korábban több uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, és még pénteken megbeszélést tart a holland, a dán, a finn, a svéd, szombaton pedig a bolgár, a horvát, az osztrák és a szlovén kormány vezetőjével.
Ezzel kapcsolatban a kancellár a varsói tájékoztatón kiemelte: fontos "egymást meghallgatni a legkülönbözőbb formátumokban", mert a Brexit "súlyos érvágás" az európai integráció folyamatában, amely gondosan előkészített, megfontolt reakciót kíván.