A német szövetségi parlament még 2012-ben kérte fel a kormányt, hogy készítse el a legutóbb 1995-ben frissített, a lakosság vészhelyzeti védelméről szóló tervet.
A dokumentum értelmében külső fegyveres támadás esetén, ahogy azt Ansgar Heveling a Bundestag belügyi bizottságának elnöke a Deutschlandfunk-nak nemrég nyilatkozva világossá tette, ismét előírják a 2011-ben felfüggesztett kötelező sorkatonai szolgálatot, a behívók zavartalan kézbesítéséhez a posta működéséről is gondoskodniuk kell a hatóságoknak.
A terv készítésekor az illetékesek abból indulnak ki, hogy leginkább az úgynevezett hibrid fenyegetettségre kell felkészíteni Németországot, vagyis a hagyományos hadviselés eszközei mellett nem konvencionális eszközöket is alkalmazhatnak az ország biztonságát fenyegető állami, illetve nem állami szereplők, például szabotázst követhetnek el, vagy számítógépes vírusokat vethetnek be.
A további veszélyforrások között szerepelnek a biológiai, kémiai vagy nukleáris fegyverrel végrehajtott támadások is, amelyek esetén a kórházaknál szennyezettség-mentesítő állomások kialakítását írja elő a dokumentum, hogy a sérülteknek elkülönítve, az intézményeken kívül nyújthassanak elsősegélyt. De a terv kitér a himlő elleni oltóanyag- és az antibiotikum-készlet ellenőrzésére is.
A lakosság figyelmeztetésére a hidegháborúban kiépített szirénarendszer és a televíziókban, valamint a rádiókban sugárzott üzenetek mellett a dokumentum előírja, hogy az interneten, sms-ben, illetve a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal okostelefonra fejlesztett alkalmazása révén is tájékoztatni kell az embereket.
Azonban az állami intézmények felkészítése mellett a terv a lakosságot arra ösztönzi, hogy minden háztartásban állítsanak össze házipatikát, tartalékoljanak egyebek mellett meleg takarót, gyertyát, gyufát, elemeket, feltöltött akkumulátort és készpénzt, illetve tíz napra elegendő élelmet és öt napra elegendő ivóvizet, naponta fejenként 2 literrel számolva.