A boszniai sajtó beszámolói szerint az elnökség bosnyák, horvát és szerb tagja azt követően írta alá a dokumentumot, hogy Németország megígérte, segítséget nyújt az ország mezőgazdaságának.
A módosított megállapodás elfogadása volt a feltétele annak, hogy Bosznia-Hercegovina is bekerüljön az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozójának témái közé.
Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Bosznia-Hercegovina pedig az idén februárban adta át uniós csatlakozási kérelmét.
A balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell felmutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.
Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt.