Nagy-Britanniában a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt, valamint uniós vezetők is kijelentették, hogy a referendum eredményét - amely közel 52 százalékos többséggel a brit tagság megszüntetésére szavazott - tiszteletben kell tartani. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) a keddi rendkívüli plenáris ülésen szintén leszögezte: "világos, mit akarnak a britek, és mi ennek megfelelően kell, hogy tegyünk".
Az AP hírügynökség Gavin Barrettet, a dublini egyetem európai alkotmányjogi szakértőjét idézve mindazonáltal több forgatókönyvet vázolt fel arra is, hogy az EU-párti britek kiharcolják a bennmaradást.
Noha annak szükségességét, hogy a többség véleményét kövessék, senki nem vonja kétségbe, a brit törvényhozásnak nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a referendum eredményét gyakorlatba ültesse. Elméletben tehát elképzelhető, hogy a brit törvényhozók egyszerűen figyelmen kívül hagyják a döntést.
David Lammy munkáspárti képviselő is ezt a megoldást javasolta. "Ébresztő. Nem kell ezt tennünk. Véget vethetünk ennek a rémálomnak egy parlamenti szavazással. A szuverén parlamentünknek kell szavaznia arról, hogy kilépünk az EU-ból, vagy sem" - mondta.
Egy másik megoldási változattal talán a skót parlament szolgálhat. A brit parlament ugyanis nem dönthet a Skóciát érintő ügyekről Edinburgh jóváhagyása nélkül, viszont amennyiben az Egyesült Királyság kilépne az unióból, a vérmesen EU-párti Skóciát is magával rántaná. (Egyesek szerint Észak-Írország törvényhozása is a kiválás útjába állhatna.)
Nicola Sturgeon skót függetlenségi párti miniszterelnök támogatni tűnik ezt az elképzelést. "Asztalon kell lennie annak a lehetőségnek, hogy ne szavazzunk olyasmire, ami sérti a skót érdekeket" - jelentette ki egy korábbi televíziós interjúban.
Barrett szerint azonban annak az esélye, hogy Skócia megmenti az angliai EU-pártiakat, szinte zéró. A brit alkotmányos rendszer értelmében ugyanis az utolsó szót a londoni törvényhozás mondja ki - mutatott rá.
A harmadik lehetőség egy újabb választás kiírása lenne. A legközelebbi választás csak 2020-ban esedékes, és igen nagy a valószínűsége annak, hogy addig a konzervatívok euroszkeptikus szárnya marad a hatalomban.
A Konzervatív Párt vezetője, David Cameron brit kormányfő már bejelentette - később megjelölendő időponttól érvényes - lemondását, és utódjáról még nincs döntés. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot is belharcok sújtják: a párt alsóházi frakciója kedden megvonta a bizalmat a pártot vezető Jeremy Corbyntól, de ő nem hajlandó lemondani.
Külön kérdés, hogy egy előre hozott választás esetén lenne-e esély arra, hogy a konzervatívok vagy a munkáspártiak EU-párti vonala diadalmaskodjon. Barrett szerint a politikai körülmények olyan helyzetet hoztak létre, amelyben "nagyon, nagyon valószínűtlen" az, hogy EU-barát kormányt válasszanak meg.
Negyedik megoldási lehetőségként felvetődhet egy második népszavazás. A brit törvényhozás internetes oldalán már meghaladta a négymilliót az ezt követelő petíció aláíróinak a száma. A kezdeményezést a kilépéspártiak bírálják, egyebek között arra hivatkozva, hogy a tervezett beadvány sok aláírója külföldön él.
Egy újabb referendumnak sokak szerint legfeljebb akkor lehet realitása, ha azon nem közvetlenül az uniós tagságról kellene dönteni, hanem például arról, hogy a résztvevők elfogadják-e az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon elért megegyezést. Jeremy Hunt konzervatív törvényhozó - aki mellesleg pályázik Cameron helyére - fel is vetette ezt az ötletet a The Daily Telegraph című lapban. Véleménye szerint megegyezésre kell jutni az EU-val, és a briteknek majd erről kell dönteniük egy népszavazáson vagy - a Konzervatív Párt kormányprogramjának formájában - egy új választáson.
Gavin Barret megjegyezte, hogy bármilyen megegyezés is születik az Egyesült Királyság és az unió között, rosszabb lesz a mostani állapotnál, ugyanakkor értésre adta, hogy az összes lehetőség közül az utolsóként említettet tartja elképzelhetőnek. "Én erre fogadnék" - fogalmazott.