A kedden közzétett jelentés első ízben nyújt áttekintést arról, hogy az EU tagállamai milyen intézkedéseket tettek a Tanács 2013-ban elfogadott ajánlása óta, amely előírta számukra, hogy dolgozzanak ki nemzeti roma integrációs stratégiákat a romák oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz való jobb hozzáférésének előmozdítása érdekében.
A jelentés szerint az unió országaiban beruházásokat hajtottak végre az oktatásban: a tagállamok többsége a kisgyermekkori neveléssel és gondozással, a korai iskolaelhagyással, az inkluzív oktatással és a személyre szabott támogatással kapcsolatos intézkedésekről számolt be. A munkahelyi kirekesztéssel szemben azonban egyelőre túl kevés intézkedés történt, és 2015-ben is folytatódott a romák kényszerkilakoltatása, anélkül hogy bármilyen alternatív lakhatási lehetőséget kínáltak volna számukra.
A tagállamok az utóbbi időben hatékonyabban állították a társadalmi integráció szolgálatába az uniós alapokat: ezek a források nagyban hozzájárultak a marginalizált közösségek társadalmi befogadását célzó intézkedésekhez, a hátrányos helyzetű városi térségek rehabilitációjához és a humán tőkébe való befektetésekhez. Emellett sikerült szorosabb együttműködést kialakítani a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal, s a nemzeti roma kapcsolattartó pontok egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós pénzek hatékony felhasználásában.
Az értékelésben ugyanakkor rámutatnak, hogy bár a tagországok számos területen haladást értek el, további erőfeszítésekre van szükség, például a megkülönböztetés tilalmáról szóló jogszabályok érvényesítése, az oktatás és a lakhatás területét érintő szegregáció megszüntetése, a kényszerkilakoltatások megelőzése érdekében. "A diszkrimináció elleni küzdelem nagyobb politikai elköteleződést és hosszú távú koncepciót igényel a tagállamok részéről" - szögezte le a bizottság.
"A romák társadalmaink és Európa szerves részét alkotják. Ez a jelentés kellő időben figyelmezteti a tagállamokat arra, hogy nagyobb politikai elszántságot kell tanúsítaniuk, és végre kell hajtaniuk az európai roma közösségek integrációval kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. A tagállamoknak maradéktalanul ki kell használniuk a rendelkezésükre álló szakpolitikai, jogi és pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket és befogadó megközelítést biztosítsanak a romák számára" - hangsúlyozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a dokumentum bemutatásakor.
"Még valamennyi téren sok a teendőnk a romák integrációja érdekében, az oktatástól kezdve egészen a lakhatásig vagy a foglalkoztatásig. Tavaly néhány kedvező fejleményt könyvelhettünk el, különösen az oktatás területén, ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is tapasztalható a roma gyermekek szegregációja" - közölte Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.