Ezt Dacian Ciolos kormányfő jelentette be egy hétfői rádióinterjúban, hozzátéve, hogy nem sok változást észlelt a jogszabály eredeti változatához képest, amely tavaly decemberben egyszer már elbukta a normakontrollt.
A törvénytervezet alapján a romániai polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Az alkotmánybíróság főleg azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították.
Ciolos szerint még mindig nem világos, honnan lesz pénz a - sok helyütt központi forrásokból finanszírozott - önkormányzatoknál a különnyugdíjakra. Szerinte a törvénytervezet jelenlegi formája is sérti a nyugdíjrendszer alapjául szolgáló hozzájárulási elvet. A miniszterelnök úgy vélte: hosszú távon az egész romániai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélybe sodorják a különböző munkavállalói csoportoknak megszavazott különnyugdíjak, amelyek nem a befizetett hozzájárulásokon alapulnak, hanem az állami költségvetést terhelik.
A másodszor is normakontrollra küldött jogszabály az önkormányzati vezetőket is bevonná azon kivételezettek közé, akiknek időskori járandóságáról nem (csak) az állami nyugdíjpénztár, hanem a költségvetés (is) gondoskodik. A törvényhozókat, katonákat, rendőröket, titkos ügynököket és pilótákat a 2010-es gazdasági válság idején bevezetett egységes nyugdíjrendszer ideiglenesen megfosztotta ugyan kiváltságaiktól, de a speciális nyugdíjak jelentős részét azóta helyreállította a parlament. A bírák extra nyugdíját a válság idejére sem törölték el, mert "megvédte" őket az alkotmánybíróság.
A volt önkormányzati vezetők extra nyugdíja ellen beterjesztett újabb óvást július 20-án bírálja el az alkotmánybíróság.