A tárcavezető felidézte: Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban Európában hitet tett a bevándorlás fontossága mellett. "Az amerikai politika lényege, hogy (...) Európának bevándorlókra, muszlim bevándorlókra van szüksége" - fogalmazott Lázár János.
Az Obama-féle meggyőződésnek Soros György az egyik fő "zászlóvivője", az üzletember ugyanis többször is nyilatkozott arról, hogyan kellene bevándorlókat telepíteni Európába - fejtette ki a miniszter.
A magyar kormány meggyőződése - folytatta -, hogy Soros György, a Demokrata Párt egyik befolyásos támogatója, a Clinton-házaspár mecénása mindent megtesz annak érdekében, hogy "helyet csináljon" a nézeteinek.
A Miniszterelnökség vezetője szerint ezért arra lehet számítani a következő időszakban, hogy Soros György aktívan is kész fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az Orbán-kormány ellen.
"Amikor befolyásos amerikai személyiségek nyilatkoznak, akik Soros úr barátai, szövetségesei, elvbarátai, akkor mögöttük mindig ő lelhető fel" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "ez nem áll messze azoktól a megjegyzésektől sem, amelyek szerint a bevándorlás szervezett dolog".
Lázár János hangsúlyozta: Magyarország a bevándorlás útjában áll, ami jó néhány európai nagyhatalom és az Egyesült Államok elképzelésével is ellentétes.
Az AP amerikai hírügynökség mindennek kapcsán megszólaltatta Josh Earnestet, a Fehér Ház szóvivőjét, aki közölte: nem ismeri pontosan Lázár kijelentéseit. "Nem vagyok biztos benne, hogy ezek megérnek egy választ" - tette hozzá.
Bill Clinton volt amerikai elnök a hétvégén szólt kritikusan Magyarországról, amikor azt mondta: a lengyelek és a magyarok az Egyesült Államoknak és a hidegháborúnak köszönhetik szabadságukat, most mégis úgy döntöttek, a demokráciával túl sok a baj, ezért tekintélyelvű, Putyin-féle vezetést akarnak.
Arra a kérdésre, mire számít, ha Hillary Clinton lesz a következő amerikai elnök, a Miniszterelnökség vezetője azt válaszolta: a magyar kormány erős magyar-amerikai kapcsolatokban érdekelt, Magyarország megbízható szövetséges például katonai vagy gazdasági területen, azonban vannak bizonyos kérdések, amelyekben nincs egyetértés. Ugyanis "az Amerikai Egyesült Államoknak vannak olyan körei, amelyek úgy gondolják, Európában a bevándorlásra szükség van (...). Ezekkel az amerikaiakkal nem értünk egyet" - mondta, hozzáfűzve, hogy nem tenne egyenlőségjelet az amerikai kormány és ezen érdekcsoportok közé.
Arról is beszélt, hogy a kormány készül a kvótareferendumra, és kezdeményezőként igyekszik felhívni a választók figyelmét az ügy jelentőségére.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a legfrissebb adatok szerint idén 11 ezer 840 ember lépett be illegálisan Magyarországra, közülük 11 ezer 697-en a szerb határszakaszon érkeztek. Szerdán összesen 2472 migráns tartózkodott az országban, s idén összesen 221 embert részesült nemzetközi védelemben.
Elmondta azt is, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy az illegális belépőket a határtól számított nyolc kilométeren belül meg kell állítani és a hivatalos átlépési pontra kell szállítani őket. Ezek az emberek az eddigi tapasztalatok szerint továbbállnak és nem választják a hivatalos belépés lehetőségét - tette hozzá.
Megkérdezték a tárcavezetőt a Honvédkórházban ápolt sebesült kurd katonákról is. Azt felelte: az intézmény egy része a NATO akkreditált, kiemelt egységei közé tartozik és ebből adódó kötelezettségeit teljesíti. Az ezzel összefüggő terrorkockázatra vonatkozó felvetésre pedig azt mondta, hogy erről a honvédelmi minisztert is meg kell kérdezni, ugyanakkor a titkosszolgálatok nem jeleznek túlzott kockázatot.